Csanádpalota titkai: különleges épületek, elhagyott főúri lak és egy kis retró hangulat – galériával

Csanádpalota bő hatszáz éves múltra tekinthet vissza. Többször elnéptelenedett – először a török időkben, ahogy nagyon sok település a környéken. Érdekesség, hogy története során hívták Palotának, Tótpalotának és Mezőpalotának is. Nevében a palota szó egykori földesura díszes udvarházára utal. Csanádpalotának 1756 óta nevezik. Városi rangra 2009-ben emelkedett, és Palota lett a megye legkisebb lélekszámú városa. Jelenleg kevesebb mint két és fél ezren lakják. Megközelíteni a 43-as főút és az M43-as sztráda érintésével lehet. Trianon óta határváros, a két vármegyei határátkelő egyike itt található Románia irányába. Fotógalérián a palotai képeslapok! 

A palotai képeslapok legszebbjei

Ha tesz az ember egy sétát Csanádpalota központjában, tekintetét magához vonzza a polgármesteri hivatal épülete. A palotaiak büszkék voltak rá, hogy a környéken az övéké az egyetlen emeletes községháza – aztán várossá lettek. Az épület egyébként 1897-re lett készen, tervezője Vertán Adorján, építőmestere Krim József volt. Ezt emléktábla is hirdeti, amit a 125. évforduló alkalmával helyeztek el a homlokzaton. A legszebb épület azonban nem ez, hanem központtól kissé távolabb lévő, a jelenleg sajnos lepusztult állapotú, üresen álló főszolgabírói lak. 

Modern és retró életérzés egy helyen

Visszatérve a városközponthoz, áll itt egy 1773-ban épült, barokk stílusú katolikus templom, illetve egy tájház, amelyben kovácsműhelyt is berendeztek. A modern nevezetességek között említésre méltó a sportcsarnok és nemrég felújított művelődési ház, mely az itteni emlékparkban nyugvó első magyar színigazgató, Kelemen László nevét viseli. Aki pedig egy kis retró életérzésre vágyik, nézze meg a főtér parkját, mert itt még mindig áll a felszabadulási emlékmű – igaz, talapzatára felvéstek egy utalást az 1991-es függetlenné válásra is.