2025.05.20. 19:50
Ilyen látványos edzése nem sok iskolának van, a tervek szerint a dobogóig meg sem állnak – galériával, videóval
Az ásotthalmi erdészeti iskola diákjai virágzó rét közepén gyakorolnak. Az íjászat több éves hagyomány az iskolában, most egy versenyre készülnek. A természet közelsége különleges élményt ad az edzéseknek.
A természet ölelésében, egy költő soraiba illő szépségű virágzó rét közepén gyakorolják az íjászat mozdulatait az ásotthalmi erdészeti iskola diákjai.

Íjászat a virágzó réten
Mielőtt nekikezdenének, Bánhidy Zoltán kollégiumi nevelőtanár elmondja, hogy milyen növények díszítik az iskola tanulmányi erdejében megbúvó Négyökrű rétet. Van itt lila zsálya, sárga kakascímer, kékes lenvirág, lilás ökörfarkkóró és rózsaszín szegfűféle. Gyönyörű háttér az íjászkodáshoz.
Régi hagyomány a Bedőben
Az Alföldi ASzC Bedő Albert Erdészeti Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium diákjai – Becsei Hunor, Vince Ferenc és Varga Mátyás – éppen egy budapesti versenyre készülnek. Az intézményben az íjászat nem új keletű elfoglaltság: régi, több éves hagyománya van. Bánhidy Zoltán évekkel ezelőtt íjászoktatói tanfolyamot végzett, hogy szakszerűen tudja népszerűsíteni ezt az ősi magyar sportot, és segítse az utánpótlás-nevelést. Az iskola a Magyar Íjász Szövetségtől eszközöket is kapott, amely lehetővé tette, hogy rendszeres gyakorlás mellett versenyeken is részt vegyenek a tanulók. A támogatott iskolák számára minden évben Budapesten rendeznek versenyt – a diákok most erre készülnek.
Íjászat edzés a Bedőben
Fotók: Török János
Becsei Hunor tíz éve kezdte
Becsei Hunor már tíz éve íjászkodik, kisgyermek kora óta űzi a sportot. Gyakorlás közben elmagyarázta a kezdőknek is az alapállást: Csípőszélesség, a lábfej a cél felé mutat – mintha egy vesszőt fektetnénk le – és aztán csak lőni kell. Az íjászkodás szünetében pedig mindannyian kipróbálhattak egy karikásostort, aminek jellegzetes csattanó hangja élesen verte fel az erdő csöndjét.
Mi az az ostor és milyen gyors?
Az ostor egy fa nyélből és ráerősített szíjból álló eszköz, melyet elsősorban állatok terelésére használtak. Megfelelően használva jellegzetes csattanó hangot ad ki. Ennek oka, hogy az ostor végén lévő sudár 330 m/s, a hangsebesség fölé gyorsul, így egy hangrobbanás keletkezik. Ez volt az első ember alkotta eszköz, mely átlépte a hangsebességet.