Helyszíni beszámoló Parajdról: hamarosan a só is elfogy

Egész Európa aggódva követte az elmúlt hetekben, ami Parajdon történt. A Székelyföld régióban található, többnyire magyar anyanyelvű település, mely Európa egyik legjelentősebb sókitermelő helye, egyik pillanatról a másikra tönkrement, amikor a Korond-patak elárasztotta a sóbányát, melyre a térség teljes ipara és turisztikája épült. A patak medrét védő geofólia még április közepén sérült meg a nagy esőzések miatt, és a víz kezdett beszivárogni a bánya mélyére. Bár a védekezés során próbáltak ideiglenes gátrendszert, csatornákat és védőelemeket kialakítani, ezek nem bírták a terhelést. Május elejére a víz már elérte az alsóbb szinteket, a hónap végére pedig a bánya teljesen víz alá került, ezért le kellett zárni.

Katasztrófaturistáskodás helyett segíteni akartak

Azóta sok katasztrófaturista és sajtómunkás megfordult a településen. A sándorfalvi Jenei Dávid és felesége már hónapokkal korábban eltervezték a parajdi kirándulást, a pünkösdi hosszú hétvégén azonban már nem az volt a programjuk, amit eredetileg szerettek volna.

– Amikor a hírekben meghallottuk, hogy mi történt, csak méginkább megerősödött bennünk, hogy elutazunk oda. Szerettünk volna személyesen tenni valamit azokért, akiknek az egész élete tönkrement – mesélte a vállalkozó, aki éppen ezért nem fotózkodott például a településen: nem akart mások nyomorúságából családi emléket gyártani.

Parajd lakói közül szinte mindenki a bányából élt   

Jenei Dávid lapunknak elmesélte, Parajdra érve barátságos emberekkel találkoztak, nem egy katasztrófa sújtotta terület benyomását keltette a település. – A bánya bejáratánál vettünk sót és hosszasan elbeszélgettünk az azt áruló hölggyel. Elmesélte, hogy a 4 ezer fős település 95 százaléka a bányából élt: bányászként dolgozott, sót vagy abból készült terméket árult, illetve a turizmusban dolgozott. A környező települések lakóinak többsége is itt vállalt munkát. Az ő megélhetésük most bizonytalanná vált. 

Azt a részt egyébként, ami beomlott, már nem használták kitermelésre, egyelőre azonban nincs információ arról, milyen állapotban van a bánya azon része, amiből a település élt. Teljes ugyanis a titkolózás: nem mondanak senkinek semmit. 

– Az ott élők egyébként állítják, hogy a tragédia megelőzhető lett volna, hiszen 30 éve süllyed a bánya teteje és a 2000-es évek eleje óta komoly tanulmányok készülnek arról, hogy a patakot el kellene terelni – mesélte a sándorfalvi vállalkozó.

Bánya nélkül is várják a turistákat

Egyelőre tehát kérdéses, hogy a bányában lévő, föld alatti miniváros, melyet a turisták mellett a légúti betegek is előszeretettel látogattak, kinyit-e még valaha. Parajdnak azonban vannak szálláshelyei és éttermei, így a legnagyobb segítség a helyiek számára nem a pénzbeli adományok küldése, hanem az lenne, ha továbbra is jönnének hozzájuk turisták - akár szervezett utakra is. 

– Azt mondják, a só, mint árucikk - bár most még bőven van belőle gyógyászati, inhalálási és étkezési célra is – hamarosan el fog fogyni. Az pedig sokára derül majd ki, hogy a vízzel elárasztott bányából mi marad. De ha nem változik semmi, szeptemberben valószínűleg minden be fog zárni a településen.  Akkor pedig több ezer ember és családja megélhetése kerül veszélybe.