250 sírt tártak fel, ékszerek és pénzérmék is előkerültek

2017-ben Szarka Attila polgár­mestert arról értesítették a he­­lyi lakosok, hogy a falu ha­tá­rában, szántás közben két ko­­ponyát forgatott ki a traktor. A polgármester értesítette a szentesi múzeumot. Az ásatás során előkerült Árpádhalom Árpád-kori múltjának egy fontos szeglete.

– Megtaláltuk a település Árpád-kori templomát, annak középkori bővítését, illetve a templomhoz tartozó temető egy részletét is. Mintegy 250 sírt tártunk fel – mondta Király Edit régész-muzeológus, a szentesi Koszta József Múzeum cso­­portvezetője a Székács-napon megnyílt kiállításon, ahol a régészeti kutatás leleteit mu­tatták be.

Ezer sír is lehet a temetőben

– A temetőben legalább ezer sír lehet, vagyis van még munka előttünk. A kutatás első fázisá­ból is sok mindent megtudtunk. Szent István törvényben rendelte el, hogy minden 10 fa­­lu építsen egy templomot. Az itteni Árpád-kori templom már Szent István uralkodása után épülhetett. Az árpádhalmi templom 9 méter hosszú, téglalap alakú hajóval és enyhén patkóíves szentéllyel rendelkezett – tette hozzá. Király Edit elmondta azt is, a késő középkorban, a XIV–XV. században bővíthették ki a templomot. A pontos időpontról nincs forrásuk.

A templom belsejébe temetkeztek

A kiállításmegnyitón a feltárt temetőrészletről is szó esett. A legfrekventáltabb temetkezési helynek a templom belse­­je és közvetlen környezete minősült. Különösen a „déli oldal” volt népszerű, mivel a hívő keresztényeknek nem a gazdag útravaló vagy a díszes viselet jelentette a túlvilági boldogulás biztosítékát, hanem az ereklye közelsége. A templomtól északra jóval kevesebb sírt találtak, hiszen a középkori em­­berek hite szerint a pokol is északon volt.

Ékszerek, pénzérmék kerültek elő

Az Árpádhalmon feltárt sírok 25 százalékából kerültek elő ékszerek és a viseletekhez tartozó tárgyak. A sírokban 11 pénzérmét is találtak, főleg a halottak szájában, vagy a mellkasán, a csigolyákon. Ezeket a hozzátartozók túlvilági útravalónak adták szeretteiknek. Ez a szokás a XI. század elején, a pénzverés kezdetén jelent meg.