Az embernek tartoznia kell valahová

Széll Zoltán 2012-ben lett a Tápai Hagyományőrző Egyesület tagja, felnőtt férfi korában döntött úgy, hogy megtanul citerázni és néptáncolni. Rövid időn belül úgy látták, hogy az egyesület vezetőségében is helye van, amikor pedig az előző vezető egészségügyi okok miatt visszavonult, Széll Zoltánt választotta utódjául.

Széll Zoltán mérnök, a Tápéi Hagyományörzõ Egyesület elnöke. Fotó: Frank Yvette

Aki ismeri a tápéiakat, az tudja, hogy egy rendkívül erős identitástudatú, ugyanakkor zárt közösség is. Zoltán ugyan nem Tápén született, így ő is az úgynevezett gyüttmöntek táborát erősíti, ám rá mégsem így tekintenek a helyeik. Befogadták, sőt olykor még hallgatnak is a szavára.

– A párom Tápén született, mikor ideköltöztünk, úgy éreztem, hogy szeretnék egy közösségbe tartozni. Szerettem volna megtanulni citerázni, vonzott a népzene. Végül nemcsak citerázni kezdtem, hanem bekapcsolódtunk a néptáncba is – így kezdődött Széll Zoltán, az e heti Aranyembör története Tápén, amit elolvashatnak szombati lapszámunkban.