2019.10.05. 06:29
Papokat, lelkészeket, jegyzőket is utolért a megtorlás
Nagyjából 150 embert végeztek ki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után, papokat, lelkészeket, elöljárókat küldtek a halálba, azokat akik minimális segítséget nyújtottak a szabadságharcosok számára. Október 6-át az osztrákok tudatosan választották a politikai és katonai elit elleni megtorlás kezdőnapjának, ekkor nemcsak az aradi vértanúkra emlékezünk, hanem rájuk is.
Az aradi vértanúkról mindenkinek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni megtorlás jut eszébe, az a nap, amikor 1848 október 6-án, Aradon kivégeztek 12 magyar tábornok és egy ezredest, valamint Pesten megölték az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajos grófot. Ugyanakkor a megtorlás már 1848-ban elkezdődött és egészen az 1850-es évek végéig tartott. – ’48 nyarán a lázadó szerb csapatok túszokat szedtek, és októbertől a császári hatóságok hivatalosan is úgy vélték, hogy Magyarország a lázadás törvénytelen útjára lépett. Holott ez vitatható volt, hiszen 1848 decemberében Ferenc Józsefet nem koronázták meg, így az ítéletek törvényes háttere megkérdőjelezhető – magyarázta az események előzményeit Zakar Péter történész.
Keményen felléptek az egyház vezetői ellen is, három evangélikus püspököt bebörtönöztek. 1849 október 6-án kezdődött a politikai és katonai elit elleni tömeges megtorlás. Zakar Péter elmondta, sokat vitatkoztak a történészek, hogy mi történt pontosan ekkor, Ferenc József, az ifjú császár felelőssége is felmerült.
Írásunkat keresse a szombati Délmagyarországban!
