Összetart a régi Csanád vármegye

- Az egykori Csanád vármegye nyugati felén lévő településeket jövőre kárpótolni fogja a történelem, hiszen a megye felveszi a Csongrád-Csanád nevet. A Békés megyéhez csatoltakat viszont nem, pedig ott is erősen él a csanádi identitás – mondta a hétvégén, a makói fióklevéltárban rendezett találkozó apropójáról Urbancsok Zsolt főlevéltáros, a fióklevéltár vezetője.

Megírtuk: miután új épületbe költözött és megújult a makói közgyűjtemény, mint az egykori megyeszékhely reprezentálója visszakapta a valamikori Csanád vármegye teljes, 1,1 kilométernyi levéltári anyagát Szegedről. Éppen ezért lehet most a fióklevéltár a jelenlegi megyehatár által egymástól elválasztott egykori csanádi települések együttműködésének kovásza a múlt őrzésében.

A találkozóra 8 egykori Csanád vármegyei, ma Békés megyéhez tartozó településről jöttek el az ottani önkormányzatok, honismerettel és helytörténettel foglalkozó civil szervezetek vezetői, képviselői, illetve a hagyományőrzést szívügyüknek tekintő magánszemélyek. Csatlakozott hozzájuk a makói Szirbik Miklós Egyesület is, és ernyőszervezetet alapítottak Csanádi Kör néven.

Az ebben részt vevő mezőkovácsházi Balogh György Honismereti Egyesület elnöke, Albertus László a Délmagyarországnak azt mondta, a makói fióklevéltár révén olyan anyagokhoz férhetnek most egyszerűen hozzá, amelyek múltjuk feltérképezésében felbecsülhetetlen jelentőségek. A makói levéltárosok ráadásul felajánlották, hogy ha megkeresik őket, elvégzik az előzetes iratfelkutatást és segédletet is adnak a kutatómunkához.

A Csanádi Kör működésének a későbbiekben a résztvevők reményei szerint lesz egy nagy, közös eredménye: elkészülhet az egykori Csanád vármegye monográfiája.