Páratlan látványban volt részünk a füvészkertben – Fotó

A Dél-Amerikában, azon belül is Brazíliában, Paraguayban és Észak-Argentínában őshonos golgotavirágot a 16. században az Újvilágba érkező spanyol szerzetesek “Flor de las Cinco llagas”-nak, azaz öt seb virágnak nevezték, utalva Jézus utolsó megpróbáltatásaira. Úgy tartották, hogy a dél-amerikai indiánok megtérítésére szolgál, de a Szegedi Füvészkertben minket a szépsége térített a csodálatra, mivel éppen mostanában virágzik.

Az alig látható bimbóból a reggeli órákban kibomló, majd gyorsan elhervadó virág egyes részei Krisztus keresztútját szimbolizálják a spanyolok szerint: a három bibeszál a három szög, amikkel Jézust a kereszthez szegezték, a bibe az ecettel átitatott szivacs, a nyeles magház a kehely, amiből innia kellett, az öt portok az öt sebhely, a 72 szálból álló sugárkoszorú a töviskoszorú 72 tövise, a hármasan szeldelt lomblevél a lándzsa hegye, a kacs pedig a korbács. A rengeteg fajta golgotavirág közül csupán 50–60 faj termése ehető. A csodás virágzatból fejlődik ki a kerek, édes-savanykás passiógyümölcs, amelynek legismertebb ehető fajtája a maracuja.