 |
| Kilátás a Fogadalmi templomból – Gyenes Kálmán felvétele |
Ha szabad javasolnunk, a Dóm térre az Aradi vértanúk tere felőli kapun át lépjünk: akkor szinte egyetlen pillantással átfoghatjuk a lenyűgöző arányú tér és templom látványát.
A hatalmas Fogadalmi templom méltán válhatott Szeged jelképévé: ezt monumentális hatásának, a tér szépségének, és persze a nyaranta itt megrendezett Szegedi Szabadtéri Játékoknak köszönheti.
Nincs olyan turista, aki el ne zarándokolna ide, de hétvégi, csöndes délutánokon maguk a szegediek is szívesen kisétálnak a térre.
A sokarcú város hangulata itt egészen más: mintha nem is az Alföldön, hanem mondjuk Észak-Olaszországban járnánk…
A Fogadalmi templom helyén az 1920-as évekig a XVIII. századi barokk Dömötör-templom állt. Az új templom építését 1883-ban határozta el a szegedi helyhatóság, a tervek elkészítése azonban csak a belvárosi plébános, Varga Ferenc 1906-os halála után kezdődött meg. Varga Ferenc ugyanis hevesen ellenezte a régi templom lebontását. Schulek Frigyes kapta az új templom tervezésének megbízatását, de rövidesen lemondott a feladatról. A továbbiakban Foerk Ernő folytatta az építést. A munka 1913-ban kezdődött, de egy év múlva az első világháború miatt abbamaradt. Csak 1923-ban kezdték el újra építeni a Fogadalmi templomot, a régi épületet pedig 1925-ben bontották le teljesen. Ekkor került elő annak egyik tornyából a téren ma is látható középkori eredetű Dömötör-kápolna.
 |
| A Dóm tér madártávlatból – Schmidt Andrea felvétele |
Sok évtized után sikerült elérni, hogy a szabadtéri színház nézőterét a szezon végeztével lebontsák. Ehhez persze új, könnyűszerkezetes, gyorsan összerakható és szétszedhető lelátót kellett vásárolni. Amikor a régi széksorok eltűntek, maguk a városlakók is csodájára jártak a szépségét egyszerre föltáró, szabályos négyszög alakú térnek, amely arányai és területe szerint (12 ezer négyzetméter) pontosan akkora, mint a velencei Szent Márk tér.
 |
| Húsvéti körmenet a Dóm téren – Miskolczi Róbert felvétele |
| „Égi” szózat A Fogadalmi templom építését hosszú időre megszakította az első világháború. A dóm falain látható, 1914-ben hol maradt abba az építkezés: a háború után beépített vörös téglák színárnyalata némiképp különbözik a többitől. De ennél szembetűnőbb jel is akad: a templom tornyain körbefutó párkányokon, fehér kőbe vésve olvashatjuk Vörösmarty Mihály Szózatának szavait: „Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért”. A Fogadalmi templomot 1930-ban szentelték föl, s az ünnepi misére Dohnányi Ernő komponált zenét. |
A dómot kívül és belül szobrok, domborművek, mozaikok sokasága díszíti. Részletes bemutatásukra itt nem vállalkozhatunk; oldalakat tenne ki a kőből, márványból, aranyból elkészített műalkotások fölsorolása.
A Fogadalmi templom tornyában lóg az ország legnagyobb harangja: súlya 85,37 mázsa, alsó átmérője pedig 2,3 méter. Ez a Hősök harangja. Természetesen nincs egyedül: négy társa közül a legkisebb a 2,5 mázsás lélekharang.
Az ötmanuálos, 9040 sípon muzsikáló orgona méretei szerint a harmadik Európa templomi orgonái között. Sípjai betöltik a kórust, de még a kupola fölötti padlástérben, s a szentély két oldalán is ott sorakoznak a fúvókák.
A Dóm orgonahangversenyeit mindig nagy érdeklődéssel fogadja a zeneszerető publikum.
 |
| A Szent Gellért-oltár a Fogadalmi templomban – Schmidt Andrea felvétele |
Azért adunk némi ízelítőt a templombelső szépségeiből. A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.
A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust.
Még be sem fejezték a dóm építését, amikor kiírták a tér rendezéséről szóló tervpályázatot. Ekkor kapcsolódott össze a Dóm tér rendezésének, valamint az egyházi s az egyetemi épületek fölépítésének gondolata is.
A tér körülzárására kiírt pályázatot Rerrich Béla nyerte, s nyomban neki is fogtak a munkának. A klinkertéglás épületegyüttes azonban máig sem fogja körbe a teret: a dóm mögötti, Somogyi utca felőli oldal nyitva maradt. A tér Tisza felőli oldalán természettudományi és orvosegyetemi intézetek, nyugati részén pedig a püspöki székház, a hittudományi főiskola, s az egyik egyetemi kollégium foglal helyet.
 |
| Alkony – Schmidt Andrea felvétele |
A Dóm tér 8. számú ajtó előtt álljunk meg egy pillanatra. Itt, az orvosvegytani intézetben dolgozott Szent-Györgyi Albert, amikor 1937-ben, az égési folyamatok biokémiájának kutatásában elért eredményeiért megkapta az orvosi Nobel-díjat. A tudós nevéhez fűződik még a C-vitamin (a fűszerpaprikából kivont aszkorbinsav) előállítása is, ám ez csupán „mellékterméke” volt kutatásainak. ő volt az első magyar Nobel-díjas. Azóta már többen is követték a sorban, de utódai között egy sem akadt, aki hazai földön elért eredményeiért részesült volna a világraszóló elismerésben.
 |
