Karády, a legendák kémje

Karády Katalin kém volt, s ezért hagyta el a háború után az országot – tartja magát makacsul még ma is a legenda.

A történetből csak annyi igaz: játszott kémfilmben, embereket bújtatott a csendőrök, németek, nyilasok elől, s szerelme volt Újszászy István vezérőrnagynak, a Horthy-korszak kémelhárítása vezetőjének. Kettejüket 1944. május elsején őrizetbe vette a Gestapo, sorsuk ezután végképp kettévált.

Radikális jobboldali ifjúsági szervezetek visszatérően zajos tüntetéseket, botrányokat szerveztek az 1940-es évek elejétől Karády Katalin, akkor már ünnepelt színésznő filmjei ellen, mondván, a díva a „zsidó mételyt” terjeszti. A Halálos tavasz főszereplőjeként híressé lett színésznő 1941 végén vagy 1942 elején megismerkedett Újszászy István vezérőrnaggyal, a korabeli kémelhárítás vezetőjével, majd 1943-ban titokban el is jegyezték egymást. Újszászy azonban, aki bírta Horthy bizalmát, sem a jobboldali, sem a baloldali politikai erőknek nem tetszett. Az előbbiek méltatlannak találták állítólagos antifasiszta érzelmeit, míg a baloldaliak szemében beosztása, illetve szerénytelensége miatt nem tisztelték.

Karády Katalin maga is táplálta a róla szóló legendákat
Karády Katalin maga is táplálta a róla szóló legendákat

Az ünnepelt filmsztár maga is belekeveredett a politikába. A kor közvéleménye úgy vélte, Újszászyt maga Karády fordította át antifasisztává. Igaz, ami igaz, Horthy kiugrási kísérlete szervezésekor Karády hozta össze Újszászyt a kommunista Rajk Lászlóval, illetve a kisgazda Kovács Istvánnal. A háborús évek legendáriuma végtelen, s a színésznő maga is táplálta azokat.

Az ország német megszállásakor Újszászyt és Karádyt egy speciális német kommandó kerítette kézre. Karádyt először a Gestapo szolgálati helyére vitték, ahol egy százados egy titkos rádióadó holléte felől vallatta. A kihallgatás eredménytelennek bizonyult, ezért átszállították a rendőrség Zrínyi utcai főkapitányságára. Itt – ahogy az Szita Szabolcs Újszászy és Karády című tanulmányában olvasható – több mint egy hétig magánzárkában tartva éheztették. Közben a németek kirabolták a lakását. A rendőrségről naponta vitték kihallgatásra a Gestapóhoz, ahol kapcsolataira és arra voltak kíváncsiak, miért bújtatott három lakásában is üldözötteket, zsidókat. Majd követelték, adja elő azt az adóvevőt, amellyel az angolokkal tart kapcsolatot. A megtört színésznőt kihallgatás közben agyba-főbe ütötték, még a fogait is kiverték. Majd, mivel nem volt mit bevallania, a Pestvidéki börtönbe szállították.

Újszászy István kémfőnök. Egyik politikai oldal sem szerette. Fotó: DM/DV
Újszászy István kémfőnök. Egyik politikai oldal sem szerette. Fotó: DM/DV

Nem sokkal később elterjedt a híre, hogy kémként kivégezték. Végül 1944 késő nyarán szabadon engedték. Rendőri felügyelet alá helyezték, s keddenként kellett jelentkeznie a rendőrségen. Itt a „hazafias” állomány rendszeresen „kellemetlenkedett” vele. Karády végül elbujdosott. A nyilasuralom idején a Duna-partra kísért halálmenetekből ékszereivel váltotta ki a gyerekeket. Önfeláldozásáért posztumusz kapta meg a Világ Népeinek Igaza címet. A háború után megfakult csillaga, s 1948 után a színpadokról is eltűnt, 1951-ben Bécsbe disszidált, majd – Brüsszel és Brazília után – New Yorkban telepedett le. Haláláig ott dolgozott saját kalapszalonjában.

Újszászy sorsa

A letartóztatott Újszászynak a kiszabadult Karády még csomagokat küldetett, majd azt hallotta, hogy szerelmét kivégezték. Tévesen, a kémelhárítók főnökét ugyanis később a szovjetek hurcolták el, majd „kölcsönadták” az ÁVO-nak. A vezérezredes kényszerűségből az oroszokkal és a magyarokkal is megosztotta tapasztalatait, emlékeit, majd – miután már nem tudott újabb információval szolgálni – tisztázatlan körülmények közt életét vesztette.