A juhos gazda csak akkor segít az anyabirkának, ha a kicsi farfekvéses

2020.01.11. 10:03

Egymás után születnek a bárányok a szatymazi tanyán

A mostanában született szatymazi bárányok húsvétra akár harminckilósak is lehetnek, ha az anyjuk teje mellé elég korán már abrakot is kapnak. Szívósak, életrevalók, néhány órásan már kint vannak a mezőn, és az sem baj, ha alig talál valamit a nyáj a deres legelőn.

Kovács András

– Ezek a kicsik csak tíz perce születtek – mutatott az anyjukhoz bújó ikerbárányokra Németh Nándor a Szatymaz melletti Família Tanyán. Az egyikből – amelyik jobban látszott – még lógott is egy köldökzsinórdarab, és az oldala egy kicsit még véres is volt, de anyja azon dolgozott, hogy minél ha­­marabb tiszta legyen mindket­­tő. A többi állattól elzárva, védett és fedett helyen szalma és széna között látta meg a napvilágot a két kisbárány, nem voltak még túl virgoncak, de már biztosan álltak a lábaikon.

Ki a szabadba!

Megtudtuk, kettő, azaz egy ikerpár szerdára virradó éjszaka is született, egy „szóló” pedig még az előző este. Ők már valamennyien kint, a dérrel lepte me­­zőn szaladgáltak az anyjuk mellett, pedig jó néhány fok volt még akkor mínuszban, és birkagasztronómiai szempontból elég lehangoló képet mutatott a legelő. Laikus nem nagyon érti, miért hagyták ott olyan gyorsan a meleg almot, de a birka már csak ilyen, nem fázik, és megy a többiekkel. Egyetlen állat sem maradt bent a kifejezetten komfortosnak tűnő hodályban.

Gyula tette a dolgát

Szerda délelőttig 7 kisbárány született a szatymazi tanyán, ami négy eseményt jelentett, három az ikerszülés volt. És 11 vemhes birka állt még akkor előtte, vagyis megbízhatóan teljesített Gyula.

– Augusztus elején tesszük rá a kost, menetrendszerűen ilyenkor születnek meg a bárányok – fogalmazott a gazda, aki azt is elárulta, neve csak Gyulának van, a valamivel több mint húsz felnőtt német húsmerinónak nincs. A kicsiknek meg nem ér­­demes adni, annál nagyobb a forgási sebességük...

 

– Figyelem a birkát, látszik, mikor közeledik az elléshez, de az esetek többségében nem kell beavatkozni, mindent megold anélkül – mondta a gazda, hozzátéve, ha farfekvéses a kicsi, ak­­kor azért segít az anyaállatnak. Ilyentájt gyakran éjszakázik kint az állatok mellett, vagy legalábbis több darabban alszik.

Tej mellé abrak

Húsvétra akár 30–35 kilósak is lehetnek a mostanában született bárányok, persze ehhez az kell, hogy már kiskorukban kapjanak abrakot is az anyjukból kiszopott tej mellé. Ez a vegyes táplálkozás tetszik ne­­kik, és intenzív súlygyarapodással hálálják meg. Jó híre van a magyar húsvéti báránynak, veszik is, ám ahogy a gazdától megtudtuk, az élősúlyra számított kilónkénti 900–1000 forintos ár nagyon tud ingadozni. Attól is függ, családi asztalra kell, esetleg tovább tartásra, vagy profi felvásárló fizet érte. Az utóbbi ezzel néha csúszik...

Karácsonykor nem volt elég

– Annyira nincs elegendő bárány, hogy szinte minőségi kifogás nélkül mindent elvisznek a kereskedők – fogalmazott egy hónapja Kukovics Sándor, a Juh és Kecske Terméktanács ügyvezetője. Karácsony előtt egész Európában bárányhiány volt, a hazai termelők nagy része a húsvétra koncentrál, pedig nem csak tavasszal van kereslet rá. Sok termelőnek kevés állata van, ezért nem tudja szétszedni az állományát úgy, hogy karácsony és húsvét előtt is tudjon értékesíteni.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában