2300 hektár cserélt gazdát 2020-ban

2021.06.22. 15:49

Alig drágult a megyében tavaly a termőföld ára

Tavaly 5 százalékkal drágult átlagosan a termőföld Magyarországon, az előző évi 1,59 millió forintról 1,67 millióra nőtt a hektáronkénti átlagár. Csongrád-Csanád megyében a regisztrált adásvételek átlaga valamivel 1,7 millió forint felett alakult 2020-ban.

Kovács András

20201124 Dóc termőföldek, mélyszántás kombájn Fotó: Török János TJ Délmagyarország

Fotó: Török János

Az OTP Jelzálogbank tájékoz­tatása szerint – a NAV nem teljes körű adatai alapján – a legnagyobb mértékben, 18 százalékkal Fejér megyében emelkedtek a földárak, míg Nógrád, Pest és Heves megyében is 10 százalékot meghaladó mértékű volt a drágulás. Három megyében csökkent a termőföldár, Békésben, Somogyban és Zalában, a legnagyobb mértékben, 8 százalékkal az utóbbi megyében. Csongrád-Csanád megye dinamikában, szerény emelkedéssel a középmezőnyben van.

A jó földek hektárja 2 millió forint felett forog a megyében. Grafika: DM

Valkó Dávid, a pénzintézet ve­­zető elemzője kiemelte, a legdrágább megye tavaly Hajdú-Bihar lett 2,33 millió forintos hektárárral, ezenkívül Fejér, Békés és Tolna megye lépte át a kétmilliós szintet. Ezzel együtt 2020-ban már a lista végén álló Nógrád megye átlagára is meghaladta az egymilliót. Csongrád-Csanád megyénél ez valamivel 1,7 millió forint felett volt, ami kevéssel magasabb, mint az országos átlag. Járásonkénti átlagárat is közölt az elemzés, eszerint a hódmezővásárhelyiben a legmagasabb az átlagár, 2,1 millió forint feletti. Legalacsonyabb áron a három nyugati járásban, a Mórahalmiban, a Kistelekiben és a Csongrádiban kelt el a termőföld, 1,2 és 1,5 millió forint között forgott hektárja.

A termőföldpiac tavaly látványosan tovább szűkült.

A megelőző évi 41 ezerről 2020-ban 37 ezerre, csaknem 10 százalékkal csökkent az adásvételek száma. Több mint egyharmados visszaeséssel Pest megye vezet – a tranzakciószám három megyében nőtt, legnagyobb mértékben, 7 százalékkal Somogyban.

A közlemény szerint míg 2016-ban még 7 megyében meghaladta a forgalom a tíz­ezer hektárt, azóta egyetlen sem volt ekkora eladás közelében. A legnagyobb területet, mintegy 4,4 ezer hektárt ismét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítettek 2020-ban. A másik véglet Pest, Baranya és Komárom-Esztergom megye volt, ahol ezer hektár alatt maradt a forgalom. Megyénkben 2800-ról 2300 hektárra csökkent az adásvétel, ennél csak 6 megyében volt élénkebb a földpiac.

Az országos forgalom 70 százalékát adó szántó művelési ágban 10 százalékkal csökkent tavaly a piac, a NAV szűrt adatbázisa szerint nagyjából 27,8 ezer hektár volt az eladott szántóterület 2020-ban.

Ettől valamelyest elmarad az erdőterületek forgalmi visszaesése, míg a kert-gyümölcsös és szőlő esetében 3 százalékos a csökkenés a 2019-es évihez képest. Egyedül a gyepterületek piaca bővült országosan 11 százalékkal.

Az OTP kiemelte, a gazdaság minden szegmensét érintő járvány hatása a termőföldpiacon még nem egyértelmű. Míg a vevők általános elbizonytalanodása és a szállodák, vendéglátóhelyek piacának szűkülése kisebb keresletet feltételez, a mezőgazdaság erősödése élénkítheti a forgalmat. Szerintük az adásvételek számát és a termőföldek árszintjét is növelheti a 2021-es év elején életbe lépett, a fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolását célzó szabályozás is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában