Háromszor annyiba kerül a Mars téri piacon a kajszibarack, mint az akciós banán a multinál

930 forint volt csütörtök kora délelőtt a legolcsóbb kajszibarack kilónkénti ára Szegeden a Mars téren, ami lekvárnak természetesen drága, de ez egy ilyen év. 950-ért is láttunk zsombóinak mondott kicsit aprócska, helyenként már túlérett barackot, amelynek negyedrészét ki kellett dobni a dzsemkészítés előtt.

Szombathelyi Adrienn viszont gyönyörű, nagy szemű, friss fogyasztásra való Békés megyei kajszibarackot kínált 1200 forintért, ami a 900-950 forintos felhozatalhoz hasonlítva sokkal jobb vételnek számított. Néhány asztallal arrébb ugyanennyiért kínálták a balástyai termelésű gyümölcsöt is, korrekt minőségben, bár az nem volt olyan szemrevaló, mint a békési.

– Kérdezte az árus hölgy, hogy mennyi sárgabarackot szeretnék, de jeleztem neki, hogy annyit sajnos nem tudok venni

– mondta érdeklődésünkre Horváth Júlia. Hozzátette, hogy a kajszi ára sokkal többet emelkedett, mint az ő nyugdíja. Így azután csupán néhány szem, pontosan 62 deka keceli kajszi került a kis műanyag zacskóba.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint a tavaszi virágzáskori lehűlés és fagyok miatt a kajszitermés 70-95 százaléka kiesik idén. A szélsőséges időjárás idén komoly károkat okozott nemcsak hazánkban, hanem Európa minden jelentős kajszitermesztő országában, és hasonló tavaszi fagyokra a következő években is számolni kell. Az már látszik, hogy a klímaváltozás miatt hosszabb távon mindenképp szükséges új, ellenállóbb ültetvények telepítése és a termesztés korszerűsítése.

Hazánkban megközelítőleg 5600 hektáron gondoznak kajsziültetvényt, és 10-35 ezer tonna között változik a termés mennyisége. Kedvelt a fogyasztók körében, a feldolgozóüzemekben is nagy az igény rá – szakemberek szerint duplaennyi gyümölcs is értékesíthető lenne. A kajszi legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol csaknem 1400 hektár ültetvény található.

Nagyobb területek vannak még Bács-Kiskun, Fejér, Pest, Tolna, Somogy és Heves megyékben. Általánosságban a hazai termés 70 százalékát az ipar használja fel, csak a többi kerül a friss piacra.

A magyar gyümölcs kiváló tulajdonságait külföldön is elismerik, hosszú évek óta a kajszi az egyik a legmagasabb áron értékesíthető kertészeti exporttermékünk.

A KSH adatai szerint Magyarországon a kajszi kivitele 80 százalékkal 575 tonnára esett 2020-ban, a legnagyobb célpiac Ausztria volt, ahova 215 tonnát szállítottunk.

Európában sincs elég

Az Európai Unióban évente 700-800 ezer tonna körüli mennyiségben takarítanak be kajszit. A négy vezető kajszitermelőnél – Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Görögországba – a 2020. évi eredménnyel összehasonlítva várhatóan 20 százalékkal kevesebb, 344 ezer tonna kajszi teremhet idén. – Ez a mennyiség 40 százalékkal lenne kevesebb a 2015–2019. évek 575 ezer tonnás átlagánál, ami egyben az elmúlt 30 esztendő legrosszabb terméseredménye – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet jelentéséből.