2022.06.16. 12:31
A 3 nővér – ősi praktikák nyomában
Talán sokaknak Csehov világhírű drámája ugrott be először a cím láttán, ám a három nővér kifejezéssel találkozván nem csak irodalmi berkekben asszociálnak páratlan zsenialitásra. Ugyanis a kertművelés egyik legősibb növénytársítási praktikája is ezt a nevet viseli. A módszer bizonyítja, hogy a sok jó emberhez hasonlóan a sok jó zöldség is elfér kis helyen, ráadásul kölcsönösen segítik és támogatják egymást.
Sipos gazda az ültetési távolságok betartásának kulcsfontosságát hangsúlyozta, így védhetjük legkönnyebben növényeinket a gombás betegségektől. Fotó: Sipos József
A szakirodalmi források eltérőek abban a tekintetben, hogy az irokéz, az azték vagy a maja indiántörzstől eredeztetik a három nővér mintegy hatezer éves hagyományát. A leghíresebb és legősibb növénytársításhoz kapcsolódó legenda azonban valamennyi fórumon lényegileg megegyezik.
Mégpedig, hogy élt egyszer három nővér. Nagyon különbözőek voltak. A legidősebb magas volt és vékony, szőke haja szépen lengedezett a szélben, és hamar megéhezett-megszomjazott a napsütésben. A középső testvér nagylelkű volt, de olyan gyenge, hogy a saját lábán sem tudott megállni. A legkisebb pedig ducira hízott, miközben zabolázhatatlanul szaladgált a talajon, és a nagy futkározásban ő is gyakran megéhezett.
A testvérek rájöttek, hogy ha összefognak, könnyebben boldogulnak az életben. A mese szimbolikáját felfejtve ma már hazánkban is egyértelmű, hogy a magas, vékony lányt a kukoricaként, a középsőt a babként, a legkisebb, dundit pedig a tökként kell értelmezni a kiskertekben.
„Egy mindenkiért, mindenki egyért”
Sipos József hódmezővásárhelyi növényorvos lapunknak elmondta, a zöldségtrió társítása három szempontból is előnyös a kiskerttulajdonosok számára. Mindenekelőtt helytakarékossági okból, ugyanis együtt jóval kevesebb helyet foglalnak, mint külön-külön nevelve.
Másrészt, mert a három növény kölcsönösen segíti egymást. A kukoricára felkapaszkodhat a futóbab, amely ugyanakkor a gyökerén lévő baktériumoknak köszönhetően képes megkötni a légköri nitrogént, és azt a többi növény számára felhasználható anyaggá alakítani. A kukorica ezenfelül árnyékolja is a babot, ami azért jó, mert így alacsonyabb lesz a bab keményítőtartalma, zsengébb és finomabb termést ad.
A társai árnyékában növekedő tök jókora levelei pedig árnyékolják, óvják a kiszáradástól a talajt, és elnyomják a gyomokat. A növény szárán és levelein meredező tüskék a kártevőket tartják távol.
Mindemellett a „jó testvérek” dietetikai szempontból is kiegészítik egymást, a kukoricát magas energia-, a babot fehérje-, a tököt pedig nagy vitamintartalma miatt érdemes fogyasztani.
Sorba vagy akár fészekbe is vethetünk
Mint minden növény esetében, a három nővér telepítésének is első, kulcsfontosságú feltétele a megfelelő talajviszonyok biztosítása.
A káliumban és foszforban gazdag, jó vízgazdálkodású, könnyen felmelegedő talajokat kedvelik, ugyanis mindhárom növény melegigényes. Meghálálják a szerves trágyát és a komposztot, de azokat már előző év őszén érdemes a talajba dolgozni. Emellett az öntözésre kiemelt figyelmet fordítsunk, legjobb számukra a csepegtető öntözőrendszer alkalmazása. Ha az nincs, akkor is nagyon fontos kezdetben az intenzív, kiegyenlített vízellátás, két-három naponta az esti órákban 15-20 milliméter kelesztő öntözés
– ajánlotta a növényorvos, aki a kiskertekbe a csemegekukorica, a csillagtök, sonkatök vagy a nagydobosi sütőtök, valamint a sárgahüvelyű futóbab telepítését javasolta. Utóbbi esetében azért nem a zöldet, mert a betakarításkor nehézkesebb megtalálni a babhüvelyeket a szintén zöld kukoricalevelek között.
A kukoricát és a tököt is biztonságosabb palántáról ültetni, a kezdő kertészeknek mindenképpen ezt javaslom. Választhatunk, hogy sorba vagy fészekbe ültetjük, vetjük a három nővért. A sorrendben az első a kukoricapalánták elültetése április utolsó dekádjában, a fagyok elmúltával. Ha sorba ültetjük, a sortávolság 75 centiméter, a tőtávolság 25 centiméter legyen. A kukoricatövek közé egyik oldalra a babot vessük, másik oldalra a tököt ültessük. Csoportos, fészekbe történő ültetés esetén középre ültessük a kukoricákat, köré vessük a babot és a külső körgyűrűbe a tököt. Amikor a kukoricák hatleveles állapotba kerülnek körülbelül május közepén, akkor vessük el a babot, mert utóbbi jóval gyorsabban fejlődik. A fészekbe hat szem kukorica vetése esetén egyelnünk kell, hármat hagyjunk maximum, az egyes kukoricanövények körül pedig három babnál többet szintén ne tartsunk meg, mert erős versengés alakulhat ki köztük. A bab után egy héttel palántázhatjuk a tököt is, ha magról vetem, azt is ki kell egyelni
– részletezte az egyetemi docens. Hozzátette, fontos, hogy betakarítás után ne tépjük ki a bab gyökerét a talajból, csupán a talajfelszín feletti szármaradványokat helyezzük a komposztra, hogy a talajban maradhasson a nitrogéngyűjtő baktériumokban gazdag gyökérzet.
Legjobb fegyverünk a vetésváltás
A kórokozók szempontjából üdvös hír a gondos gazdák számára, hogy a gombás betegségek nem gyakran fertőzik a három nővért.
– Az okozhat gondot, ha nagyon besűrítjük a növényeket, mert akkor leginkább a babon alakulhatnak ki kórtani problémák. Éppen ezért fontos az ültetési távolságok betartása és a megfelelő öntözés – hangsúlyozta Sipos gazda.
A kártevők közül azonban a talajlakók, mint a drótféreg vagy a cserebogárpajor nagy pusztítást tud okozni ezeknek a növényeknek a gyökérzetében.
A talajlakó kártevők elleni legjobb fegyverünk a vetésváltás alkalmazása. A három nővér esetében kiváló gyakorlat, ha facélia vagy mustár után ültetjük a testvéreket, mert azok riasztják a kártevőket, továbbá nagyon jó zöld trágyát biztosítanak az őket követő vetemények számára. Ha erre nincs lehetőség, akkor jobb híján teflutrin hatóanyagú talajfertőtlenítő szerekhez kell folyamodni
– fejtette ki a növényorvos. Megjegyezte, a három nővér után bátran ültethetünk a helyükre paradicsomot, paprikát, káposztaféléket, azonban kabakosokat, mint a dinnye vagy az uborka, illetve pillangós növényeket, mint például a borsó, semmiképp se ültessünk közvetlenül a kukorica-bab-tök trió után.
| További jó praktikák Íme néhány további kiváló növénytársítás, amellyel könnyedén növelhető a terméshozam és csökkenthetők a növényvédelmi problémák. A zöldbab nitrogénnel tölti fel a talajt az uborka számára, a bársonyvirág pedig elűzi a fonálférgeket és rovarokat. A kapor segíti az uborkát a csírázásban és növeli az ellenálló képességét, a bazsalikom pedig odavonzza a beporzókat, és védi az uborkát a lisztharmat ellen. A borsó a babhoz hasonlóan szintén nitrogénnel tölti fel a talajt a szárzeller és a bimbóskel számára, amelyek nagy tápanyagigényű zöldségek. A zeller és a káposztafélék jó szomszédok, a zeller ugyanis véd a kártékony rovarok, mint a káposztalepke és a földibolha ellen, a bimbóskel pedig a zellerrozsda ellen hatásos. A kakukkfű szintén elriasztja a káposztalepke hernyóit és a molytetveket. A saláta pedig nemcsak a káposztaféléket védi a földibolháktól, hanem a retket is. A sárgarépa- és a kapormagokat együtt vetve a kapor segíti a sárgarépa kelését, megtámasztja a csíranövényeket, illóolajaival pedig védi a répát. A hagymafélék is jó szomszédai a sárgarépának, előbbi a répalégytől, utóbbi pedig a hagymalégy ellen védi meg a másikat. A körömvirág mind a paradicsom, mind a szamóca mellett jó szomszéd lehet, véd ugyanis a fonálférgek ellen, és vonzza a hasznos rovarokat. |
