Varga Mihály: újra 4 százalék feletti lehet a GDP-növekedés

– Kockázatokkal övezett évtizedekkel nézünk szembe. A prognózisok átírása egyre inkább recessziónak nevezett környezet felé viszi a világot, elemzők szerint 2023-ban a gazdaság stagnálásával lehet számolni – közölte pénteken Szegeden Varga Mihály pénzügyminiszter a 60. Közgazdász-vándorgyűlésen.

Rámutatott, olyan finanszírozási válság állhat elő, amelyre a korábbi években nem volt példa, és komoly gondba kerülhetnek azok az országok, amelyeknek magas az államadóssága és nem rendezett a finanszírozása. Utóbbi kapcsán elmondta, az Európai Bizottság presszió alá helyez néhány országot, köztük Magyarországot is, a 7 éves partnerségi támogatásaink 20 százaléka van jelenleg vita alatt. Emlékeztetett, hazánk is részese volt annak a hitelfelvételnek, melyből az Európai Unió a helyreállítási alapot akarja finanszírozni, ugyanakkor a pénzek eljuttatása már politikai viták tárgya lett.

A pénzügyminiszter beszélt egyes energiahordozók nettó importjáról is, eszerint míg 2019-ben 570 milliárd forint volt az ország földgáz számlája, addig a becslések szerint idén már 5059 milliárd forint lesz, és amíg 2019-ben 201 milliárd forintba került az elektromos áram, addig az idei évre már 1556 milliárd forintos számlával számolnak.

Varga előadásában szó volt az államháztartási hiányról is, hiszen míg 2019-ben 1 százalékos volt a tervezett hiány, addig a koronavírus okozta helyzet hatására 8 százalék körülire esett vissza, de újra csökkenő pályán van a fiskális hiány, idénre már 6-7 százalékos hiánnyal terveznek, míg 2024-re kevesebb mint 3 százalékos hiánnyal számolnak. Arra számítanak, hogy a GDP-növekedés is újra 4 százalék feletti lesz 2023-24 fordulóján – magyarázta.

Pénteken előadott Szegeden Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára is az élelmiszer-ellátás biztonsága kapcsán. Kiemelte, eddig nagyon komoly exportot bonyolítottunk le, azonban 2022 azon kevés évek közé tartozik, amikor minimalizálódik az élelmiszerexport, hiszen az étkezési búzából sikerült annyit megtermelni az aszály ellenére, amelyre az országnak szüksége van, azonban exportra csak minimális jut.

Megjegyezte, a takarmány kukoricából nem lesz elég hazánk számára sem, pedig az állatállományok évi 2-5 százalékkal csökkentek az elmúlt évek során. Ugyanakkor a kertészetek azon kevés gazdaságok közé tartoznak, amelyek tudnak exportra termelni, például a múlt héten paradicsom szállítmányok indultak útnak a nyugat-európai országok felé.

Farkas beszélt arról is, hogy a mezőgazdaság stratégiai ágazattá nőtte ki magát, a vidék népességmegtartó ereje a mezőgazdaságban rejlik. Közölte, a kormány támogatásával folyamatosan fejlesztik ezt a szakterületet, jövő héten terjesztik be a döntéshozók elé az öntözésfejlesztés tervezetét, miszerint 2030-ig 400 ezer hektár öntözőrendszerrel ellátott terület lesz az országban.