Aszály után végre csapadék

– A most lehullott csapadék nagyon jól jött. A szeptemberben hullott 63 milliméterrel összesen 258 milliméter csapadék esett idén. Ez nagyjából az éves, elvárható csapadék egyharmada volt. Most 338 milliméternél tartunk – tudtuk meg Kovács Györgytől, a szentesi Árpád-Agrár Zrt. növénytermesztési és állattenyésztési igazgatójától. Hozzátette, belvízprobléma még nincs, csak Cserebökényben látta az ősgyepeken, hogy megállt a víz, ami ilyenkor a pusztában megszokott. A szántók viszont nyelik a vizet.

– Az őszi vetéseink közül azok, amelyek szeptemberben csapadékot is kaptak, jó minőségűek, amelyeket szeptember második felében, illetve októberben vetettünk, azok viszont elég gyengék. Amikor van néhány „pluszos” nap, látszik, hogy megindult a fejlődésük. Hótakaró nélkül viszont nem használ nekik a fagy. Legalább 5-10 centiméter hó kellene, de sajnos erre elég kevés a remény – említette meg Kovács György.

Szabó Lajos, a Hód-Agár Zrt Zrt. elnöke is arról számolt be, hogy az őszi vetések viszonylag szépen indultak.

– Azt azonban el kell mondani, hogy még az éves csapadékmennyiségnek legalább a fele hiányzik. Most az őszi kalászosok gyökérmélysége alatt van ugyan a nedvesség, a 40 centi alatti területen még mindig van egy száraz réteg, aminek nagyon be kellene áznia tavaszig. Az nagyon nem jó, ha a vizes altalajréteg és a termőréteg között száraz a föld – mondta Szabó Lajos. Emlékeztetett, a tavaly ősszel vetett gabona szinte csak a 2021 őszén lehullott csapadékból élt a hatalmas aszály miatt, de még így is 40 mázsa fölötti gabonájuk termett hektáronként. Reméljük, 2023 kedvezőbb időjárást hoz.

– Tudom, hogy a rezsidíjak miatt sokan nem örülnének a hidegnek, nekünk, a földnek viszont kellene a fagy is és a hótakaró is. Rengeteg a rágcsáló és a bogárkártevő. A gombák is jobban megejelennek a talajban egy melegebb, csapadékosabb időben. A mezőgazdaságnak egy pár napos kemény fagy most nagyon jól jönne a kártevők gyérítése szempontjából – hangsúlyozta.