Aszálykár sújtotta a vármegyét

2023.01.24. 07:13

30 százalékkal kevesebb kalászos termett

Bár több mint 7 százalékkal nőtt tavaly Csongrád-Csanád vármegyében a kalászosok vetésterülete, a nyári aszály miatt 32 százalékkal csökkentek a hozamok az egy évvel korábbihoz képest. A búza termésátlaga például országosan 4,4 tonna volt hektáronként, ezzel szemben Csongrád-Csanádban csak 3,5 tonna.

V.A.

Búzából tavaly 3,5 tonna volt a termésátlag hektáronként a vármegyében a 2021-es, csaknem 6 tonnás átlaggal szemben. Archív fotó: Török János Fotó: Török János TJ Délmagyarország

Országosan tavaly csaknem 1,4 millió hektáron, a szántóterület egyharmadán foglalkoztak kalászos növények termesztésével – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Fókuszban a megyék című kiadványában. A nyári betakarítású gabonák kiterjedése 6,4 százalékkal nőtt, a 6 millió tonnás össztermés viszont az ország nagy részét sújtó nyári aszály következtében csaknem ötödével csökkent az előző évihez képest. Az árpa termésátlaga utoljára 2018-ban, a rozsé 2015-ben, búzáé és a tritikáléé 2012-ben, a zabé pedig 2010-ben volt a 2022. évinél alacsonyabb. A kalászosok hozamának héttizedét adó búzából a 2021. évinél 6,5 százalékkal nagyobb szántóterületről 21 százalékkal kevesebb termést arattak.

Történelmi aszály

A rendkívül rossz termésátlagok oka legfőképpen az aszály volt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzése rámutatott, hogy a 2022-es év volt a harmadik legmelegebb Magyarországon 1901 óta, több hónap is az átlagnál legalább 2 Celsius-fokkal melegebb volt, a nyári középhőmérséklet pedig országosan a legmagasabb volt a 20. század kezdete óta.

Vármegyénkben rekord is született. Hazánk legnagyobb részén július 23-án volt a legmelegebb az OMSZ adatai alapján, a Dél-Alföldön többfelé elérte a csúcsérték a 40 fokot is. A 2022-es év legmagasabb hőmérséklete a Hódmezővásárhely-Szikáncs és Kiskunfélegyháza állomásokon július 23-án mért 41,5 Celsius-fok volt.

Sok kárbejelentés

A rendkívüli szárazság a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához bejelentett károknál is jól látszik.

– Hódmezővásárhely közigazgatási területén 20.191 hektárra jelentettek be aszálykárt, ami közel 60 százaléka a teljes, művelés alatt álló földterületnek. Hatalmas, riasztóan nagy szám – ezt Szél István, a NAK vármegyei elnöke írta a napokban közösségi oldalán.

Jelentős csökkenés

A KSH adatsorából kiderül, hogy Csongrád-Csanádban a szántók 37 százalékán, összesen 87,1 ezer hektáron termesztettek kalászos növényeket. Szántóföldi kiterjedésük 7,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ám együttes hozamuk – ami 323 ezer tonna volt – 32 százalékkal csökkent. A tritikálé és a zab termésátlaga felülmúlta az országosakat, a hektáronkénti hozamok a vármegyei rangsor középső vagy utolsó harmadában találhatók.

Például a kalászos gabonatermés 63 százalékát adó búzából az előző évinél 7,5 százalékkal nagyobb területről 37 százalékkal kevesebbet arattak, a 3,5 tonnás hektáronkénti termésátlag 41 százalékkal múlta alul a 2021-es év adatait. Árpát csaknem 30 százalékkal nagyobb területen termesztettek, ám a termés 14 százalékkal csökkent, a hektáronkénti 4,4 tonnás átlag harmadával kevesebb az egy évvel korábbitól.

Tritikálét kisebb területen vetettek, mint a korábbi évben, ám az aszály ennél a növénynél is 32 százalékos terméscsökkenést produkált a 3,5 tonnás átlaggal. Rozst és zabot szinte alig termeszt valaki a vármegyében, mindössze 1100-1200 hektáron vetették. Ennél a két növénynél a termésátlag azonban még a kiterjedésüknél is nagyobb mértékben csökkent.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában