2024.11.30. 13:50
Lakást venne a vármegyében? Ezek a legdrágább és legolcsóbb települések
Csongrád-Csanád vármegye legdrágább települése a Központi Statisztikai Hivatal gyűjtése és a 2023-as eladási adatok szerint Szeged után Mórahalom, a legolcsóbb pedig Magyarcsanád. Komoly szórást mutatnak az ingatlanárak Csongrád-Csanádban, a kettő közti különbség több mint tízszeres.
Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Ingatlanadattár legújabb kiadása. A KSH friss kimutatása szerint 2023-ban Csongrád-Csanád vármegyében általában a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 461 ezer forint volt. Az ingatlanárak Csongrád-Csanádban óriási eltéréseket mutatnak.
Ingatlanárak Csongrád-Csanádban: tízszeres különbség
A szegedi árak után a vármegyében is szétnéztünk. Legolcsóbban Magyarcsanádon vehetünk ingatlant, itt átlagosan mindössze 37 ezer forintot kell fizetni egy négyzetméterért. A vármegye legdrágább települése Szeged, ahol ugyanez 583 ezer forintba kerül. A különbség több mint tízszeres. A legnagyobb vidéki városok közül nyolc év alatt Szegeden drágultak a leginkább az ingatlanárak: 166 ezer forintról 583 ezer forintra, ami 3,51-szeres drágulást jelent.
A Kádár-kockák számától függ
Szeged után némileg meglepetés-települések kerültek az átlagos lakó alapterületben legdrágább vármegyei települések közé. Miközben az olvasó azt várná, Deszk, Sándorfalva, vagy a vármegye autópálya menti települései a lista élén végeztek, ehelyett Mórahalommal vagy Tiszaszigettel is találkozunk. Az Ingatlanbazár ingatlankereső portál listái szerint a vármegye településein – főleg a kisebbeken – azok vannak magasabb átlagárban, ahol minél kevesebb a Kádár-kockaház, és minél több a magas energetikai besorolású, nagyobb alapterületű ingatlan.
Panzió házként hirdetve
Ez a helyzet Tiszaszigeten például. Mórahalmon több egykori kereskedelmi ingatlan vagy panzió van az Ingatlanbazáron házként meghirdetve, ez emeli ki a négyzetméter árakat. Az ingatlanos portál arra is figyelmeztet, ma a modernebb házak meghirdetési ára jóval magasabb, mint a valós eladási ár lehet: a tulajdonosok a jövő évre beharangozott vásárlói forrásbőséget és saját profitéhségüket árazzák be a különbségbe. Emellett – teljes joggal – arányítanak a szerényebb házak a maguk ugyancsak magas hirdetési áraival.
A másik véglet az energetikailag katasztrófa
A másik végleten, a Kádár-kockák világában a helyzet változatlan. Vannak még próbálkozások rá, hogy az energetikailag katasztrófa házakat „családi házként” hirdessék meg, de az Ingatlanbazár a kötelező energetikai besorolás bevezetése óta egyre ritkábban találkozik ezzel. Az Ingatlanbazár úgy véli, a 2025-ös év akkor mentené meg a vármegye így-úgy beárazott eladó ingatlanjainak tulajdonosait, ha valóban az ingatlanszektorban kötne ki a jövőre lejáró prémium államkötvények egy része (várhatóan országos szinten 1500 milliárd forint). Ekkor újra kezdődne az inflációs idők története: befektető vásárlók készpénzzel a zsebben kopogtatnának be az ablakon.
Nem tud egyértelmű magyarázattal szolgálni
Magyarcsanád a vármegye délkeleti szegletében található, lélekszáma 1200 körüli. Polgármestere, Farkas János nem tudott egyértelmű magyarázattal szolgálni, miért itt a legalacsonyabbak az ingatlanárak Csongrád-Csanádban. – Ez nyilván több tényezőn múlik. A községben ugyan elérhető minden olyan szolgáltatás, ami egy faluban elvárható, de munkahelyek például nemigen vannak – jegyezte meg. A település utcáit járva egyébként nem láttunk sehol eladó feliratot. Többektől kérdeztük, tudnak-e ilyet valahol, de senkinek nem jutott eszébe ilyen. Farkas János mindenesetre optimista. – Most még olcsók a házak nálunk, de hamarosan nem lesz így, ezért most érdemes venni – mondta. Emlékeztetett: zajlanak az egyeztetések a határ két oldalát összekötő Maros-híd építéséről a falu határában. Úgy gondolja, a beruházás egy-két éven belül megindul.
