2024.11.20. 18:05
Arzén a vízben: kilenc Csongrád-Csanád vármegyei településen továbbra is probléma
A víz minősége Magyarországon általánosságban kedvező, de helyenként gondok adódnak. Az ivóvíz problémák között kiemelkedik a Csongrád-Csanád vármegyében mért magas arzéntartalom.
Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint Magyarországon az ivóvíz minősége országosan kedvező. Több mint 46 000 vízminta eredménye alapján a legtöbb vízminőségi jellemző a vizsgálatok 99-100 százalékában megfelelő eredményt adott. Azonban továbbra is vannak problémák egyes régiókban, mint például Csongrád-Csanád vármegyében.

Itt kilenc településen a határértéknél nagyobb arzénértéket mértek a szakemberek.
- Ferencszállás
- Földeák
- Kiszombor
- Klárafalva
- Makó
- Makó-Rákos
- Maroslele
- Óföldeák
- Székkutas
Ivóvíz: dolgoznak a megoldáson
November elején számoltunk be a Délmagyar oldalán arról, hogy még mindig nem tudni, mikor lesz megfelelő a csapvíz arzéntartalma Makón és környékén. Farkas Éva Erzsébet polgármester elmondta:
a makói víz a magyar szabványnak megfelel, csak az Unió előírásainak nem.
Az ivóvíz-minőségjavító program ez utóbbi elérését célozza. Hangsúlyozta, a beruházás nem az érintett polgármesterek, hanem szakemberek véleménye alapján zajlott. A beruházás készenléti szintje jelenleg 95 százalékos, de a szakhatósági engedélyek hiányában a rendszer nem csatlakozhatott a hálózatra. Hogy miként lehetne a lakosságot a szigorúbb előírásoknak megfelelő ivóvízhez juttatni, arra háromféle elképzelés született. Egyet – amely szerint ehhez a Marosból kellene tisztított vizet kivenni – elvetettek, a másik kettő a nemzetgazdasági miniszter vezetésével működő Gazdasági Kabinet előtt van.
Más problémák
Az NNGYK jelentésből az is kiderül, hogy az ólom szintén komoly probléma, különösen régi épületek belső vízhálózataiban, ami 746 ezer ember számára jelent kockázatot. Az ólomtartalom csökkentése az épülettulajdonosok felelőssége, mivel a belső hálózatok cseréje magánberuházást igényel.
A jelentésből egyébként az is olvasható, hogy a lakosság 95,5%-a számára elérhető közüzemi ivóvízellátás, ám mintegy kétszázezer ember ellátása ismeretlen, ami további kihívásokat jelent a rendszer fejlesztésében.