Pozitív változásokat hoz a vállalkozásoknak a bérmegállapodás

A tavaly megszületett bérmegállapodás jelentős fellendülést hozhat a gazdaságban. Mint azt már megírtuk, a minimálbér 9, a garantált bérminimum 7 százalékkal emelkedett januárban, a következő két évben pedig 13 és 14 százalékkal nő. 

A garantált bérminimum jelentősen hozzájárul

A KHS adatai szerint novemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, 0,5 százalékkal pedig az előző havikat. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kormányzati intézkedésekkel tartósan sikerült leszorítani a szankciós inflációt. Ez segítette elő a bérek emelkedésével párosulva a fogyasztás beindítását. Elemzők szerint a kedvező folyamatok az idén is kitartanak.

Méltó helyre kerül a magyar minimálbér

– A bérmegállapodással történelmi léptékűnek tekinthető megállapodást kötöttek, ami európai összefüggésben is méltó helyre teszi a magyar minimálbért – jelentette ki lapunknak Mihálffy Béla országgyűlési képviselő. – A magyar kormány célja, hogy a legjobbakat is utol tudjuk majd érni. Jelenleg soha nem látott mértékű béremelés történik Magyarországon, melynek mértéke 2027-re összesen 40 százalékos lesz. A bérmegállapodás igazán, akkor fejti ki jótékony hatását, ha a 2025-re meghirdetett új gazdaságpolitika sikerrel jár. 2010-ben a kormány legfontosabb, legmaradandóbb vállalása az egymillió új munkahely megteremtése volt. A magyar kormány olyan intézkedéseket akar hozni, amelyek lehetővé teszik a vállalkozók számára, hogy ilyen bérszínvonal mellett is nyereségesen tudják működtetni a vállalataikat – tette hozzá.

Elérhető az egymillió forintos átlagbér

A Magyar Nemzet azt írta, olyan egyezség született, amivel előre kiszámítható módon lehet elérni a négyszázezer forintos minimálbért és az egymillió forintos átlagbért. Az új akcióterv pedig a gazdaság legkisebb szereplőit kiemelten segíti. Így például a dolgozó fiatalokat, miután nekik vált elérhetővé a munkáshitel. A kis építőipari cégeket segíti a többi között a vidéki otthonfelújítási program, míg a kis- és közepes vállalkozásoknak a Demján Sándor-program tárja ki a lehetőségek kapuját.

A lehetőségek kiaknázására hívja fel a figyelmet Sipos Tamás, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Csongrád vármegyei szervezetének elnöke is, aki szerint figyelembe kell venni, hogy a bérmegállapodás anyagi fedezetét a vállalkozók hogyan tudják kitermelni.

Érdemes kihasználni a lehetőségeket

– Sajnos nehezen, ezért biztos, hogy várhatók elbocsátások is. A másik megoldás viszont az előre menekülés, vagyis ha a vállalkozó gépesít, robotizál, kihasználja a mesterséges intelligencia lehetőségeit annak érdekében, hogy élő munkaerőt spóroljon meg. Az ilyen jellegű fejlesztésekhez jó lehetőség a Demján Sándor terv, éppen ezért azt javasoljuk mindenkinek, hogy regisztráljanak, pályázzanak – mondta a VOSZ vármegyei elnöke.

Sipos Tamás úgy fogalmazott, hogy a legnagyobb probléma a tervezhetőség hiánya, mely lényegében a COVID óta folyamatosan sújtja a vállalkozókat. – A bizonytalan helyzet miatt ma már nem lehet üzleti tervet készíteni, amivel kiszámítható lenne, hogy a bértömeg növekedését milyen plusz bevételekkel lehet kompenzálni. Éppen ezért azt látjuk, hogy most mindenki kivár: kedvezményes hitelekre, pályázatokra, támogatásokra, ami könnyíthetne a helyzetükön. Ha azonban megkezdődnek az elbocsátások, Szeged akkor is szerencsés helyzetben lesz, hiszen a BYD már megkezdte a munkavállalók keresését – tette hozzá.