2025.04.30. 14:03
Videón a tragédia, ami a Tisza holtágán történik
Az egyre melegebb és szárazabb tavaszok évről évre súlyosabb gondokat okoznak a mezőgazdaságban – és nem csak ott. Az aszály nemcsak a termőföldet, hanem a természetes élőhelyeket is veszélyezteti.
Egyre nagyobb problémát okoz a gazdaságban az aszály jelenléte. A gazdák esőben gazdag májusban reménykednek, hiszen a termőföld rendkívül száraz, helyenként 300–400 milliméter csapadék hiányzik belőle – ez nagyjából az éves átlagos csapadékmennyiség felének felel meg. Olyan súlyos az aszályhelyzet, hogy van, ahol porba vetettek.
Jelenleg 150–170 milliméter csapadék hiányzik, ami jelentős vízhiányt okoz a termőterületeken. A gazdák attól tartanak, hogy az idei év is olyan aszályos lesz, mint az előzőek, amikor alig volt termés. Ha a nyári időszakban sem érkezik elég csapadék, a növények nem tudják majd felszívni a szükséges vizet, ami veszélyezteti a tavaszi és nyári vetéseket. Azonban nem csak a mezőgazdasági következmények miatt kell reménykedni nagyobb vízhozamú csapadékban.
Az aszályban kiszáradó folyómeder
A Körtvélyesi Holt-Tiszán is tapasztalható a csapadékhiány. A tavaszi zöldárban bíztak, hogy feltölti majd az alacsony vízállást, ez azonban elmaradt. Bodrogi Attila amatőr természetbúvár néhány napja alaposan feltérképezte a területet, amelyről drónvideót is készített.
Érezhetően mindenhol kisebb a vízállás a normánál, sőt, jó esetben most kellene a legmagasabb vízállásnak lennie, már ha kiáradt volna a Tisza feltölteni a medret
– idézte Bodrogi Attilát a Pecaverzum.
Már most annyira alacsonyan van a vízállás, mint máskor nyár végén és ősszel. Az átlag vízállás körülbelül 1,5-2 méter lehet, pedig a papírforma szerint a 3 métert kellene elérnie. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet egyik legértékesebb területe a Körtvélyesi Holt-Tisza, amelyet gyakran látogatnak a környékbeli horgászok és kirándulók.
A holtág és a hozzá tartozó mélyen fekvő kubikrendszer, mocsarak és gyepek a Mártélyi Tájvédelmi Körzet egyik legértékesebb természetvédelmi egységét alkotják, egyben az alsó-tiszai halállomány fontos ívóhelyei lehetnek. A terület rendkívül gazdag halakban és vízi madarakban, szinte szentélyként őrzi a természet értékeit. Éppen ezért különösen aggasztó, hogy a kiszáradás veszélye fenyegeti ezt az élőhelyet. Ha eltűnik a víz, nemcsak a holtág veszne el, hanem vele együtt az a sokszínű és érzékeny élővilág is, amelynek létezése a vízhez kötött.
A kubikrendszer, mint élőhely
Nem csak a Holt-Tisza területén találkozhatunk kubikrendszerrel. Hódmezővásárhelyen is található, a téglagyári kubik szintén népszerű kirándulóhely az emberek körében, azonban ezt a faunát is veszélyezteti a kiszáradás. Annyira kevés a víz benne, hogy száraz lábbal át lehet térni egyik parttól a másikig. A természetvédők arra kérik a kirándulókat, hogy ezt ne tegyék, mert ezzel megzavarják a költésre készülő madarakat.
A kubikrendszer egy rendkívül összetett és változatos vizes élőhely, amely egész évben táplálkozó-, szaporodó- és búvóhelyet biztosít az ártéri élővilágnak. A visszamaradt vizek halivadékokkal és gerinctelenekkel bővelkednek, így számos fokozottan védett faj, például rétisasok, gólyák, vidrák, hattyúk, kócsagok és gémek jelennek meg itt, különösen nyáron. Vadon élő állatok, mint a vaddisznó és az őz is gyakran felbukkannak. A zavartalan környezet kiváló élőhelyet nyújt a vízimadaraknak és halaknak – tájékoztat a We Love Tiszató oldal.
