Dermesztő a helyzet, nem csak a gyümölcsösök sínylették meg az áprilisi fagyokat – videóval

Hatalmas károkat okozott az április eleji, több éjszakás fagy a hazai gyümölcsösökben. Kérdés azonban egyelőre, hogy milyen mértékben. Jó hír, hogy ha a gyümölcsfa virágának színe barna lesz, az nem jelenti azt, hogy megfagyott. A károsodást csak úgy lehet megvizsgálni, ha a virágot kettévágjuk. Ha a közepén a bibe sötétbarna vagy fekete, akkor a virág elfagyott, az egészséges bibének ugyanis zöld a színe. Főleg a legfejlettebb, vagy a fa alján található virágok vannak nagy veszélyben. Amennyiben azonban a gyümölcsfa fagyzugos helyen él, akár teljes terméskiesés is bekövetkezhet. 

Még tart a kárfelmérés

A gyümölcsösöknél jelentkező terméskiesés 80 százalékáért általában a tavaszi fagykár a felelős. Nagyobb pusztítást az időjárás akkor tud véghezvinni, amikor a fagy egy hideg légtömeg beáramlásának következménye. Ez ugyanis általában élénkebb légmozgással jár, emiatt füstöléssel vagy hőbefúvással - ami csupán a földfelszín közelében lévő légtömeget melegíti - nem lehet nulla fok felett tartani a hőmérsékletet. Az április eleji fagy pedig sajnos nem szélcsendes, kisugárzási fagy volt, vagyis a termés jó része valószínűleg menthetetlen volt.

Hogy pontosan mennyi gyümölcsünk lesz, az csak hetek múlva fog kiderülni. Kiss Ernő, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Csongrád-Csanád vármegyei szervezetének elnöke lapunknak elmondta, még tart a felmérés, melynek eredménye április végére várható.

Több évtizede nem volt ekkora tavaszi fagy

- Az biztos, hogy extrém helyzet volt az idei: több évtizede nem volt példa arra, hogy április elején mínusz 5-7 fok legyen nálunk. Az őszibarack, sárgabarack, meggy és cseresznye szenvedte el valószínűleg a legnagyobb csapást, hiszen ezek nem bírják az ilyen hideget virágzási időben. A szőlő és almatermés érintettségét viszont még nem látjuk, ahogyan a szántóföldekről sem érkeztek még be információk - sorolta.

A tavaszi fagyok egyébként a globális felmelegedés miatt egyre gyakoribbak. Jelentősen meggyengült a sarkvidéki eredetű hideg levegő délre áramlását akadályozó sarki örvény, ezért egyre délebbre hatolhat a szélsőségesen hideg, fagyos levegő. Ez párosul azzal a jelenséggel, hogy korán tapasztalhatunk szokatlanul enyhe időszakokat, amikor megkezdődhet a növények virágzása. Ezután már a legérzékenyebb fázisban éri a gyümölcsfákat a késői lehűlés. Ráadásul a fagyos hőmérséklet a méheket is elrettenti a fáktól és a beporzástól, tehát akkor sem lesz termés, ha a virág életben marad. Egyes becslések szerint 2060-ra a jelenlegi terméshozam 85-90 százalékkal eshet vissza a gyakori tavaszi fagyok miatt.