2025.04.26. 06:20
Jelentős anyagi kárt előzött meg, mégis voltak, akik úgy üldözték a JÉGER-t, mintha boszorkány lenne
Lapunk naprakész adatokat kapott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától a jégkármérséklő rendszer működéséről. Idén, április 15-től 25-ig már négy alkalommal kellett bekapcsolni a vármegyében található jégkármérséklő berendezéseket. A talajgenerátorok működtetése az elmúlt években sok milliárd forint kártól óvta meg a mezőgazdasági területeket és a polgári lakosság értékeit.
A jégkármérséklő rendszer nem űzi el az esőfelhőket, nem szünteti meg a jégesőt, ellenben csökkenti a jégszemek méretét. Idén 10 napja kezdődött a jégkármérséklő rendszer szezonja, de már 280 órát dolgoztak a talajgenerátorok.
A jégkármérséklő rendszer 44 talajgenerátora vármegyénkben található
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2018 májusától működteti a jégkármérséklő rendszert. A JÉGER a talajgenerátoros technológiát alkalmazza, ami, a meleg levegő feláramlásával ezüst-jodidot juttat a légkörbe, és meggátolja a nagyobb jégszemek kialakulását. Jelenleg nem létezik olyan technológia, amellyel a jégesőt teljes mértékben ki lehetne küszöbölni.
A talajgenerátorokat 10 négyzetkilométerenként telepítették. A 986 generátor egy része automata, vagyis számítógéppel irányítják, a többit pedig generátorkezelők hozzák működésbe. Mindkét típus beindítása az Országos Meteorológiai Szolgálattól kapott értesítés után történik meg. Csongrád-Csanád vármegyének 44 generátora van, ezek közül 12 automata, 32 pedig manuális.
Idén már négy jégveszélyes napunk volt
Lapunk naprakész adatokat kapott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától (NAK), melyik évben hányszor kellett bekapcsolni a berendezéseket. Ezek alapján a leginkább jégeső-veszélyeztetettebb év az induló esztendő, 2018 volt. Akkor Csongrád-Csanád vármegyében 71 napon, összesen 17042 órában működött a rendszer. A legkevésbé jégesős év pedig a tavalyi volt, amikor 37 napon összesen 7661 órában kellett a JÉGER-t üzemeltetni. Idén még csak 10 napja, április 15-én kezdődött a jégkármérséklő rendszer szezonja, de az elmúlt 10 napból 4 nap kaptak riasztást a talajgenerátor-kezelők, a berendezéseket vármegyei szinten összesen 280 órát működtették.
A NAK adatai szerint Csongrád-Csanád vármegyében 2025. április 15-25. között a zivataros napok száma 5, a jégveszélyes napoké 4, az extrém jégveszélyes napok száma ugyancsak 4 volt.
Érdekes adatot mutatnak a vármegye járásokra lebontott adatai is. Az elmúlt évben, 2024-ben, a makói járás szenvedte el a legnagyobb felhőszakadás-, jégeső- és viharkárt, ami 1539 hektárt érintett, míg a kisteleki járás úszta meg legjobban a viharkárokat, mindössze 6 hektárral.
Egy álmeteorológus hergelte a népet
A jégkár-mérséklő rendszer az elmúlt években, bár sok milliárd forint kártól óvta meg az agráriumot, és a polgári lakosságot is, Csongrád-Csanád vármegyében és Békés vármegyében mégis valóságos boszorkányüldözés áldozata lett. Három éve egy álmeteorológus hergelte a lakosságot a rendszer ellen, a JÉGER-t tette felelőssé az ország ezen részén kialakult hatalmas aszály miatt. Több talajgenerátor-kezelőt fenyegettek meg személyesen, telefonon, levélben, volt, akit halálosan is, ezért, védve a munkatársait, akkor a NAK egyes körzetekben ideiglenesen leállította a rendszer működtetését. A fenyegetések és a rémhírterjesztés miatt feljelentést is tettek. Fórumokon bizonyították, hogy nem a jégkár-mérséklő rendszer a felelős az aszályért. Szerencsére az elmúlt években ezek a fenyegetések megszűntek.
