2025.04.24. 15:22
Se ki, se be: kilenchetes karanténba zárják magukat a gazdák
Március végétől hat Csongrád-Csanád vármegyei baromfitelepen is megjelent a madárinfluenza, emiatt több ezer szárnyast kellett leölni. Az állattartók hiába követik a szigorú szabályokat, sokszor csak a szerencsén múlik, hogy elkerülik-e a fertőzést.
A baromfiágazatban nagy a baj. Az utóbbi hetekben az egész ország a ragadós száj- és körömfájás vírushelyzetre figyelt, miközben csak március 31. és április 24-e között 31 baromfitelepen is kimutatták a madárinfluenza vírust - derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapjáról.
Március 31-én Hódmezővásárhelyen brojler tyúkokban, április 11-én Mórahalmon tömőludakban, 13-án Bordányban ugyancsak tömőludakban, 16-án Csengelén mulard tömőkacsákban, 17-én ismét Bordányban pecsenyekacsákban, legutóbb pedig április 24-én Mártélyon pecsenyeludakban mutatták ki a H5N1 vírust. Az állatokat leölték.
A madárinfluenza nyomozásnál fontos lehet a látogatási napló
Vizi Roland Székkutason gazdálkodik. Eredetileg az állatbetegségek kapcsán minden kereskedelmi célú állattelepen bevezetett látogatási napló miatt hívtuk fel. Arra voltunk kíváncsiak, mennyire látja hasznosnak és mennyi plusz terhet ró ez a feladat az állattartókra. A gazdálkodó elmondta, a látogatási napló a legkisebb bajuk.
- Nekem nagy létszámú telepem van, háromezres tömőlúddal. Hogy engedélyt kapjak új állományok fogadására, a naplózást is végeznünk kell. Így lehetőség nyílik a nyomonkövetésre, hogy például az a takarmányszállító, ami hozzám érkezik, előtte hol járt. Ez egy esetleges kitörésnél nagyon fontos információ lehet – mondta a 38 éves gazdálkodó.
Náluk nincs ki-be járkálás, csak a tápos autót fogadják
- Lassan nyolc éve „élünk együtt” a madárinfluenzával. Pallosként lebeg minden állattató telep felett. Az első pillanattól kezdve magam is mindent megtettem a megelőzés érdekében, betartottam az egyre szigorodó szabályokat. Ennek ellenére három éve mégis bekerült a telepemre, az libákat le kellett öli. Borzalmas volt. Kártalanítottak ugyan, de csak fél évvel később jutottam hozzá a pénzhez. Visszatérve a naplózáshoz: tulajdonképpen csak a takarmányszállító, vagyis tápos autóról beszélünk, mert nálunk nincs ki-be járkálás. Még a dolgozók és én sem mászkálunk, olyankor életvitelszerűen bent lakunk a telephelyen, a néhány éve felépített szociális épületben. Ez 8-9 hetet jelent, tulajdonképpen a hizlalási időszakra „bebörtönözzük” magunkat, hogy ezzel is csökkentsük a vírus telephelyre jutását – tudtuk meg Vizi Rolandtól.
A szél is beviheti a vírust egy állattartó telepre
Az élelmiszert ilyenkor a párja viszi és a kerítésen adja át.
- Ez sem jelent 100 százalékos védelmet. Akár a telep felett átrepülő fertőzött vadmadár is lepottyanthat egy tollpihét, ami az ajtónyitással bekerülhet az állomány közé. De a hálón átjuthat egy porszem a széllel, és akkor is megvan a baj. Addig, amíg a H5N1 ellen nem lesz vakcinázás, addig nagyon védtelenek vagyunk – mondta a gazdálkodó, akinek az utolsó libaszállítása bő két hete volt. Most azon izgul, hogy nehogy közelebb kerüljön a gazdaságához a vírus és be tudja telepíteni az újabb tömőliba állományát.
