Emberi tényező

2025.04.16. 10:20

Sokkoló, de elkerülhetetlen az állatok leölése a szakember szerint

Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) ügyvezető igazgatója szerint az elmúlt hetek egyik tanulsága, hogy a szélnek sokkal kisebb, az emberi tényezőnek jóval nagyobb szerepe lehet a vírus terjedésében, mint azt elsőre gondolták.

Wagenfoffer Zsombor, a MÁSZ ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, március 7-e óta más lett a világ a tejtermelőknek és nagyon sok állattartónak Magyarországon. A ragadós száj- és körömfájás átírta az idei évvel kapcsolatos tervek jelentős részét. Hódmezővásárhelyen például, megelőzésképpen, elmarad az állattenyésztők nagy ünnepe, az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásár.

ragadós száj- és körömfájás
Egy hónap alatt sokan megismerték a ragadós száj- és körömfájás betegség rövidítését, a rszkf-t. Fotó:  Archív fotó: Török János

Szükség volt a drasztikus intézkedésekre

– Egy hónap alatt nagyon sokan ismerték meg, hogy mit jelent az rszkf rövidítés és miért olyan rettegett ez a betegség, amit, akár tetszik, akár nem, sajnos csak drasztikus intézkedésekkel lehet megállítani. A fertőzött állományokat azért kell felszámolni, mert mire észleljük a betegséget, már a többi állat között is sok megfertőződött és üríti a vírust – fogalmazott és megjegyezte, nem csoda, ha a fertőzött állományok felszámolása, az állati tetemek ezreinek elföldelése az embereket sokkolta.

Véleménye szerint az elmúlt hetek egyik tanulsága, hogy a szélnek sokkal kisebb, az emberi tényezőnek jóval nagyobb szerepe lehet a fertőzés terjedésében, mint azt elsőre gondolták.

Monitorozzák azokat a területeket, ahol az állattetemeket elföldelték

Wagenhoffer Zsombor úgy fogalmazott, nem egy tejhasznú szarvasmarhákra specializálódott vírusvariáns áll a fertőzési lánc hátterében, hanem sokkal inkább a tejelő telepek közötti szabad személyi- és járműforgalom.

– A fertőzött állományok szakszerű felszámolása és elföldelése, amit az önkéntes katasztrófa tudósítók „áldásos” tevékenysége miatt feltüzelt lakossági ellenállás igencsak nehézzé tett, megtörtént. Ezeknek a helyeknek a monitorozása fontos lesz annak érdekében, hogy az ivóvíz bázis szennyezését elkerüljük – írta.

Ragadós száj- és körömfájás: így reagáltak a szomszédos államok

Wagenhoffer Zsombor kitért a piac helyzetére is. Agrárdiplomácia sikernek nevezte, hogy Olaszország nem zárta le a határait a magyar húsvéti bárányok előtt.

– Ausztria viszont nagyon gyorsan kitiltotta a magyar élőállatokat, állati termékeket, de még a szálas takarmányokat is, a 21 határátkelő lezárása közlekedési káoszt teremtett. A sógorok példáját hamar követte Szerbia. Szlovénia „csak” az élőállatok beszállítását tiltotta meg. Románia meglehetősen összevissza döntéseket hozott, nem kis zavart okozva a sertés és tej exportunkban. Horvátország a legkésőbb zárta le a határait. Április 14-től újra a piacok nyitásáról szólnak a hírek, Ausztria és Horvátország máris enyhített a tiltásokon. Reméljük mielőbb visszaáll a normális kereskedelem Magyarország és a tagállamok között! – fogalmazott Wagenhoffer Zsombor.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában