2025.04.27. 13:57
Óriási segítség érkezett a gazdáknak az aszályos időszakra
Idén sem kell mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat fizetni öntözési célú vízfelhasználás esetén. A kormány átvállalta a termelőktől.
Évek óta csapadékhiánnyal küzd az ország, ezért az agrárium szereplői, amit csak lehet, öntöznek. Öntözés nélkül alig terem meg valami. A gazdák költségét csökkenti, hogy a vízszolgáltatási díj fizetése alól mentesülnek.
Vízszolgáltatási díj: idén sem kell fizetni
- Az időjárási szélsőségekre jellemző, hogy a tavalyi év például az elmúlt 120 esztendő legmelegebb éve volt, ez pedig a csapadékhiánnyal párosulva több száz milliárdos kiesést okozott a földeken. A márciusi esők ellenére minden bizonnyal az idei évben is komoly aszállyal kell majd megküzdenie a termelőknek, így óriási segítséget jelent, hogy a kormány – a MAGOSZ és a NAK kezdeményezésére – az elmúlt évekhez hasonlóan idén is teljeskörűen átvállalta a termelőktől a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését – áll a MAGOSZ és a Nemzeti Agárgazdasági Kamara (NAK) közleményében.
A téli időszak jóval szárazabb volt az átlagnál, a vízgyűjtő területeken is kevesebb csapadék hullott. Emiatt a korábbi éveknél korábban – már március elejétől – ki kellett hirdetni a vízhiányos időszak beálltát. Aszály idején a legnagyobb problémát a párolgási veszteség jelenti, amely tavaly megegyezett az éves csapadékmennyiséggel. A csapadékhiány következtében az elmúlt években minden korábbinál többen éltek a rendkívüli öntözés lehetőségével, mellyel átmeneti időre, egy egyszerű bejelentéssel, megkezdhették az öntözést, milliárdos kárt előzve ezzel meg.
A vízdíjakat a vízgazdálkodási rendszer fenntartási költsége határozza meg
- Egy nemrégiben elfogadott kormányhatározat alapján a vízszolgáltatási díjat is teljes egészében átvállalta a kormány a gazdáktól. A mezőgazdasági vízdíjakat a vízgazdálkodási rendszer fenntartási költsége határozza meg, ez pedig jelentős mértékben függ attól, hogy gravitációs úton jut-e el a víz az adott csatornába vagy szivattyús átemelésre van szükség. Az öntözési költségek szinte mindenhol jelentősen megnőttek, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) kezdeményezésére – a korábbi évekhez hasonlóan – idén is átvállalta a kormány a termelők vízszolgáltatási díját – fogalmazutak a közleményben.
Harminc éve még a szántóföldi növényeket nem kellett locsolni
Magyarországon a rendszerváltozás előtt 400 ezer hektárt lehetett öntözni, majd jelentősen csökkent a terület, jelenleg 230 ezer hektár, ami 2019 óta 47 százalékkal növekedett.
A klímaváltoás, az extrém nyári hőség és a kevés csapadék miatt, ma már jószerével csak az terem meg a szántóföldeken, amiket öntöznek. Ma már olyan növényeket is locsolni kell, amikről néhány évtizede még nem gondoltuk. Ribárszki István, az eperjesi Agro-Gárda Zrt. elnöke például egy korábbi cikkünkben elmondta, több mint 30 éve dolgozik Eperjesen, akkor még nemhogy nem öntözték a gabonát, hanem tavaszonként azzal bajlódtak, hogy elvezessék a földről a belvizet. Tíz éve azonban már a gabonaterületük egy részét is öntözik. Akkor még sokan felkapták a fejüket, hogy valami baj lehet az Agro-Gárda vezetői fejében, hogy gabonát locsolnak. Ma ez már szinte természetesnek számít, mert máskülönben nem terem meg semmi.
