Gyors hőingások, hatalmas kockázat – a szív- és tüdőbetegek ezért vannak veszélyben

Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói, Szabó Péter és Pongrácz Rita azt vizsgálták, hogyan változott az elmúlt évtizedekben a napon belüli hőmérséklet-ingadozások gyakorisága. Kutatásuk során azokat a 3 órán belüli hőváltozásokat elemezték, ahol a hőmérséklet legalább 4-7 °C-kal módosult. Az adatok alapján az utóbbi 50 évben mind a gyors melegedések, mind a hűlések száma jelentősen megnőtt, különösen áprilisban, amely így még kiszámíthatatlanabb hónappá vált. A hőingadozás hatása jelentősebb lehet, mint az extrém időjárás.

A vizsgálatok szerint ezek a hőingadozások tavasszal és ősszel gyakran meleg anomáliák idején fordulnak elő, főként száraz talajú területeken, amit a globális klímaváltozás csak tovább súlyosbít. Nyáron jellemzően frontok vagy zivatarok váltják ki a gyors lehűléseket, amikor egy-egy hőhullámot követően jelentősebb csapadék érkezik. 

A hőingadozás hatása 

Előrejelzések szerint, ha a jelenlegi üvegházhatású gázkibocsátás 2050-ig folytatódik, a gyors hőingadozások gyakorisága tovább nőhet – különösen a Dunakanyar, Budapest és a Tisza-tó térségében. Ezekben a sűrűn lakott, turizmus által érintett övezetekben fokozódik az élettani stressz, és ezzel együtt az egészségügyi kockázat is. A főváros és az Alföld is komolyabban érintett lesz a gyors lehűlések gyakoriságának emelkedésében. 

A kutatás egyik meglepő eredménye, hogy a Balaton térsége stabilabbnak tűnik: itt kevésbé várható a hőingadozások fokozódása, ami növelheti a régió vonzerejét. Ugyanakkor a szakértők nemzetközi tanulmányokra hivatkozva figyelmeztetnek: a jelentős napi hőingás akár 4-6%-kal is emelheti a halálozási kockázatot, különösen szív- és légzőszervi betegségben szenvedők esetében. Ez a növekedés meghaladja azt a kockázatot, amelyet az extrém hőmérsékletek önmagukban jelentenek, így a jelenség komoly kihívást jelent az egészségügyi ellátórendszerek számára – írja a Helló Sajtó.