Forróság zúdul ránk? Ezért nem kell bedőlni a hőkupola-pániknak

Futótűzként terjedt a hétvégén az a hír, miszerint hőkupola érkezik Magyarországra és hamarosan berobban az igazi hőség. Az általunk megkérdezett meteorológus szerint félreértésből született egy pontatlan információ, amely aztán álhírként kezdett terjedni a médiában. 

Az elmúlt hetekben, a kánikula közeledtével újra felkapott kifejezéssé vált a „hőkupola” kifejezés a magyar sajtóban. A jelenség azonban nem feltétlenül ott és úgy jelentkezik, ahogyan azt sokan gondolják - figyelmeztet Tóth Tamás meteorológus. Szerinte a sajtó gyakran félreértelmezi vagy túlságosan is leegyszerűsíti a szakmai fogalmakat. 

Magyarországon nincs hőkupola

A kifejezés hangzatos és könnyen eladható. A szó egyszerűbb, érthetőbb és képszerűbb, mint a „magassági gerinc” vagy „anticiklon” – de pont emiatt nagy a félreértelmezés veszélye is. Tóth Tamás hangsúlyozza, hogy az ország felett jelenleg nem alakult ki ilyen jellegű légköri képződmény. Ha néhány nap melegebb a szokásosnál, még nem jelenti azt, hogy hőkupoláról beszélhetünk. A hőkupola fogalmába a tartósság is beletartozik, tehát csak akkor alkalmazható, ha a forró, stabil időjárás huzamosabb ideig fennáll, és nincs számottevő légköri mozgás, ami felborítaná ezt az állapotot - tudtuk meg a meteorológustól. 

– Az a gond, hogy ha valaki a külföldi sajtóból lát egy ilyen kifejezést, és minden háttértudás nélkül próbálja alkalmazni a magyar helyzetre, abból könnyen születhet álhír- fogalmazott a szakértő. Hozzátette: az elmúlt időszakban megszaporodtak az időjárással kapcsolatos félrevezető hírek, amelyeket a meteorológusok már-már futószalagon kénytelenek cáfolni. 

A hőkupola valójában 

A kifejezés viszonylag új szereplő a meteorológiai szótárban. Bár a laikusok számára látványos és jól elképzelhető képest fest egy forró légtömegről, ami mintegy kupolaként borul egy térség fölé, a fogalom csak néhány éve került be hivatalosan is a szakkifejezések közé. Az Amerikai Meteorológiai Társaság (AMS) például csak 2021-ben vette fel a „heat dome” (fordításban annyit jelent, hogy hőkupola) megnevezést a hivatalos glosszáriumába. 

A szakértő szerint a meteorológusok korábban, és hazánkban most is, inkább blokkoló anticiklonhoz kapcsolódó tartós, úgynevezett „magassági gerincnek”  nevezik ezt a jelenséget, amelynek lényege, hogy egy hosszan fennálló, magasnyomású légköri képződmény a forró levegőt leszorítja, így az  egy adott területen megreked. Ez okozhat szélsőséges hőséget, különösen akkor, ha több napon, akár heteken keresztül fennáll.