Helyi közélet

2019.11.17. 12:35

Képregény rajongók és alkotók találkoztak Szegeden

Nagy volt az érdeklődés a Somogyi-könyvtárban megtartott 11. Képregényfesztivál iránt. Az egész napos program keretében bemutatkoztak a magyar képregénykiadók, valamint a képregényrajzolók, akiket munka közben is lehetett látni.

A képregények kínálata mellett különböző, a képregénykultúrához vagy egyes művek értelmezéséhez kapcsolódó előadásokat is tartottak a nap folyamán. Oros Sándor szervező szerint az egy évtized bizonyítja, hogy igény van a rendezvényre.

– Tíz évvel ezelőtt felfedeztük, hogy a képregényes kultúrával nem igazán foglakozik senki. Megpróbáltuk megkeresni a könyvtár és a képregény közti kapcsolatot, és rájöttünk, hogy ennek a műfajnak igenis helye van a könyvtárban. Az első fesztivál sikerén felbuzdulva szerveztük a következőt és az azutánit, s így tíz év után úgy érzem, bizonyítottuk magunknak is, a szakmának is a létjogosultságunkat. Igény van arra, hogy legyen ilyen találkozó a fővároson kívül is – bár a budapesti képregény fesztivál csak néhány évvel korábbi, mint a szegedi. Ma pedig elmondhatjuk, hogy a mi példánkat követve kezdtek el más vidéki könyvtárak is foglalkozni ezzel – mondta Oros Sándor, aki hozzáette a kezdetek óta figyelnek arra, hogy minden korosztályt megszólítsanak.

 

- Hogy milyen képregényekre van igény, azt mindig az adott társadalmi kor határozza meg, mi is megpróbáljuk meglovagolni a mainstreamet, de mellette hangsúlyt fektetünk arra, hogy a fiatal magyar alkotók is bemutatkozhassanak a munkáikkal – hangsúlyozta Oros Sándor.

Ezek közé az alkotók közé tartozik a szegedi Kálmán Áron is, akinek nyáron jelent meg az első nagyobb képregénye, amelyben a híres magyar festőművész, Csontváry-Kosztka Tivatadar életművét dolgozza fel.

– Nagy rajongója vagyok Csontváry festészetének, nagyon megragadott a bátorsága, ahogy 25 éves korában otthagyta a gyógyszerész pályát és festőnek állt – mondta Kálmán Áron, aki 2015-ben a legjobb magyar képregényért járó Alfabéta-díjat is megkapta. Elárulta, hogy a magyar tematikát szeretné folytatni, Kőrösi Csoma Sándor életműve és a szegedi boszorkányperek témájának feldolgozásai is a tervei között szerepel.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában