2020.02.23. 20:18
3800 éves hagyomány elevenedett fel Szegeden
Tizenhat éve volt utoljára Szegeden brisz, amely egy ősi zsidó szertartás, az újszülött fiú körülmetélése. Az ünnepségre Izraelből érkezett a mohél, aki szakszerűen és roppant gyorsan végezte el a műveletet. A Szegedi Zsidó Hitközség tagjai pedig üdvözölték szövetségük legifjabb tagját.
Ünnepelni érkeztek a Szegedi Zsidó Hitközség tagjai vasárnap délután a Gutenberg utcai székházukba, ősi szertartást: briszt tartottak. A brisz szó nem körülmetélést, hanem szövetséget jelent. Mózes első könyvéből tudjuk: Isten Ábrahámmal kötötte meg ezt a szövetséget, egyúttal felkérte: magát és családja férfitagjait metélje körül. Ábrahám már 99 éves volt, de a zsidó újszülötteket nyolcnapos korukban metélték körül. Az évezredek során e megkülönböztető jel egyrészt elválasztotta a zsidókat az őt körülvevő népektől, másrészt megtartotta magát a zsidóságot – magyarázta Kendrusz Attila, a szegedi hitközség rabbijelöltje.
Izraelből érkezett mohél végezte el a műveletet
A 3800 éves ősi szertartásra nem csak a rokonok, hanem a szegedi hitközség tagjai is eljöttek, ugyanis utoljára 16 éve volt körülmetélés Szegeden. A rabbijelölttől megtudtuk, a kisfiú 6 hetes, bár a hagyomány szerint a briszet a születés utáni nyolcadik napon kell elvégezni, ezt a csecsemő egészségügyi állapota miatt halasztották későbbre. A Szegeden született baba után, a második legfontosabb szereplője a brisznek a mohél, aki Izraelből érkezett ide.
– A zsidótörvények gyűjteménye szigorúan előírja, hogy a briszt csak zsidó végezheti. A mohél csakis akkor vállalkozhat erre a nagy felkészültséget kívánó tevékenységre, ha közismerten vallásos és istenfélő ember, jól képzett szakértő, és felkészült a váratlan problémákra is. Eredendően az apa kötelessége lenne a körülmetélés, a mohél az ő megbízottja – részletezte a rabbijelölt.
15 másodpercig tarthat maximum
A mohéltól megtudtuk, nagy különbség van az általa és a kórházban végzett körülmetélés között.
– A kórházban 7-15 percig tart a körülmetélés, míg a rituális művelethez 10-15 másodpercre van szükség. A kétfajta körülmetélés az elvégzésükhöz használt eszközökben is különbözik egymástól. Én egy speciális, kétélű kést használok, amellyel időveszteség nélkül el tudom végezni a műveletet, amely három részből áll –magyarázta Áron Chanuka, aki egyben rabbi is. Úgy fogalmazott: a bölcsek azt mondják, ha új zsidó fiú születik, az egész Izrael öröme. A szertartást követően a mohél még a családdal maradt, hogy meggyőződjön arról, hogy minden rendben van a csecsemővel. Az ősi szokást néhány országban nehezményezik, ám a magyarországi zsidók élhetnek ezzel. Kendrusz Attila kifejtette, fontos számukra, hogy Magyarország mennyire toleráns abban, hogy a zsidó közösségek megélhetik hagyományaikat.
Mindenki üdvözli a legifjabb tagot
A szertartáson a mohél először félrehívta a családot, megvizsgálta a csecsemőt és miután meggyőződött arról, hogy egészséges és jól lakott, megkezdte a szertartást. A fiú és a mohél után a harmadik legfontosabb szereplő a szándék – koma –, aki a kisgyereket tartotta. Negyedikként pedig, lélekben, itt volt szertartáson maga Élijáhu próféta is, akinek szokás egy széket szabadon hagyni. A gyermek jól viselte a szertartás, ami közben héber nevét is megkapta, majd édesanyja elvitte megetetni. A vendégek a szertartás után Mázzál tov! kiáltásokkal kívántak jó sorsot a gyermeknek, majd az ünnepi asztalhoz ültek.
