Eltűnőben azok a rovarok, amelyek beporozzák a virágokat

A rovarokat általában nem sze­retjük. Egy részük csíp vagy szúr, de amelyik nem, az is idegesítő, ha lakóterünkbe bekerül. Éppen ezért sokan nem is foglalkoznak velük, mi több, igyekeznek eltüntet­­ni őket környezetükből, miközben nél­kü­lük hatalmas bajba kerülnénk. Többségük ugyanis nagy szerepet játszik a növények beporzásában, ezáltal gondoskodva a termések megjelenéséről és a szaporításukról. Természetvédők éppen ezért kezdték el kongatni a vészharangot, az utóbbi néhány évtizedben ugyanis a beporzó rovarok száma drasztikusan lecsökkent. Ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnek. Az a legkevesebb, hogy a házi méhek számának csökkenésével eltűnik majd a méz: ha a növények megtermékenyítése elmarad, az a teljes gazdaságra kihat, hiszen a termékek zömében van olyan alapanyag, ami beporzás nélkül nem létezne.

Eltűnt egy védett faj megyénkből

– Csongrád megye bizonyos ré­­szein a 80 százalékot is meghaladja ezen rovarok számának csökkenése a 40 évvel ezelőtti viszonyokhoz képest – mondta el Bojtos Ferenc, a Csemete Természet és Környezetvédelmi Egyesület irodavezetője. – A délvidéki poszméh például az egész országban egyedül nálunk fordult elő, de ennek a védett fajnak egyetlen példányát sem látták már évek óta. Éjjeli és nappali lepkével is már csak elvétve találkozni, és ez csak néhány példa, ami jól szemlélteti a helyzetet.

A vegyszerekkel hatalmas kárt okozunk

Bojtos Ferenc szerint a jelenség oka meglehetősen sokrétű.

– A vegyszerhasználat például ren­­geteg kárt okozott. Évi 6-7 ezer új szert adnak be engedélyezésre az Európai Uniónak, amelyekben sokszor csak minimálisan változtatnak azon az összetételen, amit betiltottak. És persze az sem mindegy, mi­­lyen mennyiségben használják ezeket a növényvédőket: a kisebb gazdaságokban például rendszeres, hogy az előírtnál több szert juttatnak ki a földekre. Ezek pedig nemcsak a kártékony rovarokat ölik meg, hanem minden mást is – mondta a szakember. Ennél is nagyobb pusztítást okoz a füstködös gyérítés, amelynél az elhullott egyedeknek Bojtos Ferenc szerint csupán 2 ez­­reléke szúnyog. A többi más fa­­jokból tevődik össze.

– Vannak már szelektív ké­szítmények is, amelyek csak a kiválasztott fajokat irtják, ezek is károsítják azonban a teljes rendszert, hiszen felhalmozódnak a táplálékláncban, illetve károsítják a termékenységet vagy éppen az örökítőanyagot. Összességében tehát szintén az egyedszámok csökkenését okozzák – tette hozzá.

Eltűntek a vadvirágos rétek

A másik jelentős probléma, hogy drasztikusan lecsökkent azon területek száma, ahol a beporzó rovarok táplálékhoz juthatnak. – A klasszikus, vadvirágos rétek helyét felváltották a szántók, településeken belül pedig a zöldfelületeket parkosítják: fűvel és dísznövényekkel ültetik be. Ráadásul nincs már élőhely sem: az elpusztult fákat nem hagyják helyben el­­korhadni, hanem esztétikai szempontokat előtérbe helyezve elszállítják. Még az olyan, településeken belül megtalálható természetes búvóhelyek is megszűntek, mint a parasztházak nádteteje – so­rol­­ta Bojtos Ferenc.

Költöztessük magunk mellé a rovarokat

A Csemete egyesület mind­ezen problémák miatt programot indított, amelynek célja, hogy a beporzó rovarok ismét megfelelő életkörülményeket találjanak környékünkön. Eddig húsz iskola csatlakozott a kezdeményezéshez, amelynek lényege, hogy virágnaptárt és rovarházat helyeznek ki az in­­tézmények te­­rületén, így gondoskodva lakóhelyről és táplálékról is a repülő ízeltlábúaknak. – Csupán pár négyzetméteres helyre van szüksége annak a kertnek, ahol az év minden szakaszában nyílik majd valamilyen virág. Ezeket már ki is ültettük – mesélte Bojtos Ferenc. – A házakat márciusban helyezzük ki, amelyekben hétféle költő- és búvóhelyet alakítottunk ki a különböző fa­­jok számára. Olyan ez, mint egy rovarpanel, amelyet olyan területen helyezünk majd el, ahol nem gyakran járnak gyerekek. Az itt menedéket találó rovarok egyébként nem bántanak, de a szülők általában emiatt aggódnak.

Az egyesület másik célja, hogy minél több természetközeli felületet tudjanak kialakítani, a vadvirágos rétet vissza tudják csempészni környezetünkbe. – Szegeden erre nyitott volt a városvezetés, a Széchenyi tér rekonstrukciója során már beterveztek egy ilyen sarkot. Ezt egyébként bárki megteheti az otthonában is, ha kertje egy részében csak virágzás után ka­­szálja le a füvet, és hagyja, hogy az nőjön rajta, ami akar.

A beporzó rovarok eltűnésével Kínában már most szembesültek, ott kézzel porozzák be a gyümölcsösöket, amely értelemszerűen nem olyan hatékony, ráadásul belátható, hogy például egy nagy gazdaságban gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Ez ugyanolyan intő jel lehet számunkra, mint az, hogy a rovarokkal táplálkozó énekesmadarak faj- és egyedszáma húsz év alatt tizedére csökkent hazánkban.

– Az összes problémát természetesen nem lehet egyszerre megoldani, de a tűzoltást meg kell kezdeni, különben beláthatatlan következményekkel kell szembenéznünk – mondta Bojtos Ferenc.