A fenntartható mezőgazdaság és a vetőmag

Csütörtökön, a konferencia második napján is egymás követték a szakmai előadások és a villámposzterek a szegedi Gabonakutatóban, a rendezvényen az Agrárminisztériumot Feldman Zsolt képviselte. A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár egyebek mellett beszélt arról, hogy az Európai Unió nagy támogatója az ökogazdálkodásnak, források is rendelkezésre állnak, ám ezekhez nem olyan könnyű hozzájutni. Hangsúlyozta: a finanszírozás kiválósági alapon működik, a régi, beágyazott tagállamok mellett nem olyan könnyű labdába rúgni.

Digitalizáció

Szóba kerültek azok a közfeladatok, amelyek egyben erősítik is a hazai agráriumot – az eredményelvárásokat például 7 évre előre rögzíteni kell. Például milyen legyen a talaj vagy éppen a víz terhelése. A közeli jövő a mezőgazdaság digitalizációja, amelynek köszönhetően több, jobb minőségű és hozzáférhetőbb adat lesz az agráriumról, ami előre viszi az ágazatot. Példaként az a temérdek talajmintavételt említette, ami az elmúlt években történt, ám a vizsgálat eredményei csak egy-egy a támogatás elnyeréséhez járultak hozzá, szélesebb körben nem hasznosultak. Ahogy fogalmazott, a növénynevesítők is egy pörgősebb változatosabb közegben dolgoznak, de a technológia fejlődés segíti ezt a hagyományosan időigényes munkát.

Vetőmag-felügyelet

Előadása után több – helyenként kényes – kérdést is kapott az államtitkár, de becsületesen állta a sarat. Felmerült, hogyan tudják a magyar növénynemesítők erősíteni a három zöld pillért, és van-e erre a tárcának valamiféle stratégiája? Feldman Zsolt elismerte, hogy a műtrágyahasználattal a talajvédelemmel kapcsolatos jövőben korlátozások érzékenyen érinthetik a termelői oldalt. A nemesítők feladata, hogy olyan vetőmagot kapjon a termelő, amellyel a kereteken belül maradhat. Azt viszont elismerte, hogy a korlátozások betartásának ellenőrzése nehéz lesz.

Ahogy az első nap, csütörtökön is felmerült kérdésként, hogy a vetőmag-felügyelet működése finoman fogalmazva sem tökéletes.

– A hatósági ügyek a kormányhivatalokhoz kerültek, a szervezeti rendszer a közeli jövőben nem fog változni, a meglévő kereten belül kell javítani a munkát – mondta az államtitkár, hozzátéve, a nagyobb felelősség felé mozdulnak el, ami több utólagos kontrollal jár majd. A szakmai diskurzus természetesen folytatódik.

Vízháztartás

Szóba került a vízhiányos Duna-Tisza közének rossz termőképességű talaja, ami az Izsákról származó államtitkárt nem érte váratlanul. Elmondta, hogy inkább a meglévő, de elhanyagolt öntözési infrastruktúrára tudnak koncentrálni, illetve támogatást biztosítani, nagy összegű zöldmezős beruházás nincs napirenden. Azon gondolkodnak, hogy a paksi atomerőmű éjszakai áramával felvigyék valahova a vizet, de ez még nagyon távoli történet...