A hullámtér igazi madárparadicsom

2020.03.25. 20:20

Kedvelt kirándulóhely lett a Körtvélyesi Holt-Tisza környéke – Fotók

A Mártélyi Tájvédelmi Körzet egyik legértékesebb része a Körtvélyesi Holt-Tisza, ahová sokan járnak kirándulni. Érdemes minden évszakban felkeresni, mert mindig más arcát mutatja. Most ébredezik a holtág körüli erdő. A fák már bontogatják leveleiket, de még nem lombosak. Így könnyebb észrevenni a madarakat, amik hatalmas füttykoncerttel ajándékozzák meg az arra járókat.

Kovács Erika

– Ismert kirándulóhely a Körtvélyesi-holtág, a hódmezővásárhelyi Bodzási úton elérhető Tisza-hullámtér, ami Mártély felől a kerékpárúton is megközelíthető. Bármelyik irányból érdemes az erdőt, a vízpartot felkeresni. Az ébredő természet számos érdekességet kínál – mondta Albert András, a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őre.

Anonymus is írt róla

A Körtvélyesi-holtágról az első írásos feljegyzés Anonymushoz kötődik. 1200 körül írott művében, a Gesta Hungaro­rumban Körtvélytó néven említette, amit Ond, Ete apja kapott volna meg Árpádtól az Alpártól Körtvélyesig terjedő birtokai határaként. A holtág környezete a madarak és kutatóik fellegvára.

– Érdemes felfedezni a Tisza-hullámtér növény- és állatvilágát. A március és április a madarak szempontjából igen mozgalmas időszak. Az itt telelők egy része még nem ment el, a fészkelő madarak pedig lassan elfoglalják a fészkeiket, amit énekkel jeleznek – mondta a természetvédelmi őr. S valóban, vele és kutyájával, Maxival igazi füttykoncertben sétáltunk a holtág partján.

– Ilyenkor, lombfakadás előtt a harkályfélék a leghangosabbak. Az öreg ártéri erdőben zöld küllők, fekete harkályok, nagy fakopáncsok hangos „dobolással” jelölik a területüket. Kiválasztanak egy száraz faágat és azt a csőrükkel gyors ritmusban püfölik. Ezzel jelzik, hogy övék a terület. Itt mellettünk most cinege is énekel. Rajtuk kívül számos madárfajt is megfigyelhetünk. Ma reggel egy tipikus téli vendéget, egy kékes rétihéját is láttam a szántóföld fölött körözni. A kékes rétihéja nem gyakori, ritkán kerül szem elé. Lassan érkeznek a gólyák is. Én ugyan még idén egyet sem láttam, de lehet, hogy mire a cikk megjelenik, már kelepel egy-kettő errefelé. A környéken egyébként fekete gólya is fészkel – említette meg Albert András.

Egy horgászlejárónál vadkacsapár üldögélt a kidőlt fán. Lépteink hallatán úgy döntöttek, inkább csobbannak egyet.

Aki türelmesen vár, ­vidrát is láthat

– Sokféle állat él még itt a környéken. Akadnak erre hódok is, de többnyire csak a nyomukat látni, mert óvatosak. Az embereknek általában nincs türelmük ahhoz, hogy kivárják a találkozást. A vidrák sem ritkák. 100 métert sem kell menni, hogy vidranyomot találjunk. A vidrával való találkozáshoz nagy szerencse kell. Kirándulóknak viszonylag ritkán adatik meg, hogy a szemük elé kerüljön. Őzet, esetenként szarvast és vaddisznót is lehet látni, de ők is kerülik az ember társaságát – mondta a természetvédelmi őr. Egy állattal viszont senki sem szeretne találkozni, az pedig a kullancs. Albert András hangsúlyozta, a kirándulók tapasztalata szerint a hullámtérben viszonylag kevés kullancs található. Ez valószínűleg azért van, mert a területet időről időre elönti a víz. Azt tanácsolja, jobb félni, mint megijedni. Javasolt a zárt ruházat, illetve a kullancsirtó használata. A természetben töltött nap után pedig érdemes otthon átvizsgálni az embernek önmagát.

Élő és holt fák

A növényvilágra is érdemes időt szánni a hullámtérben.

– A Körtvélyesi Holt-Tisza menti erdő legérdekesebb fái a vastag, repedezett törzsű fekete nyárfák. A túlparton lévő fehér és szürke nyárakkal együtt az itteni erdő őshonos fafajait alkotják. Ide tartoznak a fűzfafélék is. Ezeket láthatjuk legnagyobb számban, közöttük szilfákat, egy-két tölgyet, kőrist. A tájidegen fajok között a gyalogakácot, vagy ahogy a helyiek sokszor nevezik, vízi akácot említeném első helyen. A túlparton látunk olyan fákat, amiket a lombkoronájukig befutott a partiszőlő. Ez a növény komoly károkat okoz. Ahová egyszer benövi magát, ott leszorítja az összes többi növényt. Árvízvédelmi szempontból sem öröm a jelenléte. Kidolgozott, jó módszerek nem nagyon vannak a visszaszorítására. A mechanikus vágás irgalmatlan munka. A vegyszeres kezelés sem jöhet szóba, hiszen természetvédelmi területről és vizes élőhelyről van szó. Az erdőnek nemcsak az élő fák, hanem a holt fák is szerves részei. Előttünk éppen egy kérgét veszett fekete nyár látható, ami egy álló holt fa. A benne lévő odúkban, kéregrepedésekben rengeteg rovar, denevér, madár találja meg az otthonát. A fekvő holt fákban is különböző életformák telepednek meg.

Érdemes a révházat is megnézni

A horgászok is nagyon kedvelik a holtágat. Maga a természet nyújt számukra több helyen ülőhelyet a kidőlt fákkal, fatuskókkal. Sajnos, némelyik horgászhelynél szemetet is találtunk, nejlonzacskókat, műanyag poharat, palackot. Albert András szerint ezen a téren már sokat javult a helyzet. A horgászok többsége gondos. A legtöbb szemetet egyébként a víz hozza magával áradáskor.

Aki arra jár, feltétlenül nézze meg a holtág egyetlen épületét, az 1932-ben épült körtvélyesi révházat is. Akkoriban híd híján a révész vitte át az embereket és a szekereket a túlpartra. A háznak funkciója jelenleg nincs, de érdemes körbejárni a szép és masszív épületet.

Albert Andrástól megtudtuk, Plohn József neves vásárhelyi fotográfus is fotózta a körtvélyesi révet. Akkor még nem volt erdő ezen a parton. De a lejáró, aminek a vízre vezető nyomvonala ma is megvan, jól kivehető, felismerhető a hajdani fotográfián.

Címkék#Holt-Tisza
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában