2020.03.10. 11:15
Kézzel írt napló adott pontosabb képet az első világháború csatáiról
Egy hétköznapi ember rögös útját, valamint az első világháború történéseit foglalja magában az a kézzel írott, 1927-ből származó napló, amely nemrég került a szegedi múzeumhoz. Vidiczky Radován Vilmos visszaemlékezései korhű képet adnak a doberdói fennsíkon szolgált magyarokról.
Szeged – 2020.03.09.Tóth István a Móra Ferenc múzeum történésze egy I. világháborús naplót dolgozott fel Vidiczky Radován Vilmos tollából. Képen: Fotó: Karnok Csaba (KC) – Délmagyarország (DM)
Fotó: Karnok Csaba
– Ez egy 120 oldalas gyönyörű szép kézírással kalligrafált napló. Olvasása közben rájöttem, hogy a szerzője a háború alatt naponta írt kis füzetekbe feljegyzéseket, gyakorlatilag jegyzetelt, majd később átírta ebbe a naplóba – mutatta a kis könyvecskét Tóth István, a szegedi Móra Ferenc Múzeum történésze.
Vilmos háborúja
Vidiczky Radován Vilmos 1927-es naplószerű visszaemlékezésit tavaly szeptemberben vásárolta meg az intézmény, amelyet örömmel fogadott történészként, és civil csatatérkutatóként is Tóth István. Vilmos „Én és a világháború” visszaemlékezésében olvashatjuk: Szegedhez sok szállal kötődött, annak nagytérségéből származott, Nagybecskerekről.
Nemcsak magyarul, hanem horvátul is beszélt, amely a frontszolgálat alatt előnyére szolgált.
– Ezek az információk a napló első 10 oldalából derülnek ki, amelyben írt gyermekkoráról, falujáról. A történetet ott kezdte, hogy három testvére van, ám korán árva gyerek lett: szülei, majd két testvére is meghaltak, még 16 éves kora előtt, a rokonságból csak bácsikája maradt – részletezte a múzeum helyismereti és irodalomtörténeti osztályvezetője.
Vidiczky Radován Vilmos életének és háborús visszaemlékezésének folytatását a Délmagyarország március 10-ei számában olvashatják.
