Javíthatja a talajt is a jókor végzett másodvetés

Évtizedekkel ezelőtt a másodvetés azt jelentette, hogy például krumplit ültettek a korán, legkésőbb július első felében learatott – még régebben: lekaszált – árpa helyére, úgy is hívták, hogy tarlókrumpli.

Ma már más a világ az Európai Unióban, szigorúbbak a keretek. Bizonyos földterület felett 5 százalékot kötelező parlagon tartani, de választható más megoldás is, a zöldítés.

Ahhoz, hogy ez utóbbira támogatást kapjon a gazdálkodó, bizonyos előírásokat be kell tartania. Például, ha az elvárt 5 százalékot másodvetéssel valósítja meg, a 0,3-as szorzóval kell számolnia.

Aláforgatás

Az ökológiai másodvetést legalább két növény keverékéből kell összeállítani, a választható magok listáját pedig egy 2015-ös rendelet tartalmazza.

Fontos tudni azonban, hogy a kötelezettségen túl mire használhatók a másodvetések: szempont lehet a talaj lazítása, szervesanyag-készletének, vízmegőrzésének javítása, a beporzó rovarok felszaporítása, a vadak elcsalogatása a vadkáros területekről.

A keresztesvirágú keverék jó talajlazító, és az olajretek gyökerének fertőtlenítő hatása is közismert. Augusztusban vethető, bedolgozásra bimbós vagy virágzó állomány alkalmas még ősszel október vége november elején. Amennyiben talajjavítás javítása a cél, úgy fontos az aláforgatás ideje, hiszen tápanyagok a beforgatást követő 4–10. hét között „táródnak fel” a leginkább.

Takarónövény

Megoldás lehet a korai vetés alkalmazása, ami alatt a szakma a főnövény betakarítását követő 1-2 napon belüli vetést érti. Ekkor mérsékelhető leginkább a talajnedvesség csökkenése, így jobb a növények fejlődése.

A korai vetésre a pohánka, a négermag és a facélia lehet célravezető a keverékben – az utóbbi jó talajtakaró, gyomelnyomó is.

Hallani, hogy a másodvetésben alkalmazott zöldtrágya, illetve takarónövény szárítja a talajt. Ez azonban zömmel csak időszakos állapot a termőföld felsőbb rétegeiben, a későbbiekben a lazább és szervesanyagban dúsabb földben a téli csapadék jobban hasznosul.

Így magasabb talajnedvesség alakul ki, mint a fedetlenül hagyott területeken, és idővel csökkenhet a tavaszi aszályhatás is.

Humuszt ad

Fontos, hogy a takarónövények a felszín alatt is dolgoznak, így elképzelhető, hogy a „csenevésznek” tűnő, 10-15 centiméter magas növény is jó szolgálatot tesz a gyökerével, „életet lehel” a földbe. Ez utóbbit említi Bagi Ádám gazdálkodó is annak kapcsán, hogy időjárásfüggő, és így szélsőséges a másodvetés eredménye.

– Előfordul, hogy csak 8-10 centisre nő meg, máskor meg derékig ér, és külön kell zúzni – mondta a szakember. Ő is kiemelte a 0,3-as szorzót, s hozzátette, aki úgy gondolja, augusztusban elveti, jelenti, majd két hónap múlva betárcsázza, amit szintén jelent. A pozitív mellékhatás pedig az, hogy a növény humuszt ad a talajnak és javítja a tápanyagtartalmat.

– Öntözhető területeken nem ritka az sem, hogy őszi káposztát ültetnek a korán betakarított növény helyére – mondta a szakember, hozzátéve, így van idejük megnőni.

Vadcsalogató

Vannak kifejezetten olyan keverékek is, amelyek segítenek a zöldítés megoldása mellett „elcsalogatni” a vadakat a kultúrnövényekről, hogy ne annak termése fogyjon. Összetevőiben lehet édeskömény, sárgavirágú somkóró, lucerna, takarmánykáposzta, évelő rozs, pohánka, bíborhere, szarvaskerep, facélia is. Ilyen vadcsalogató még a meliorációs retek is, ami egyben javítja a talaj szerkezetét, vízgazdálkodását is. Ráadásul nem csak zöldtrágyaként, de vadeleségként is felhasználható – magas cukortartalma az elfagyás után biztosít szénhidrátforrást.