Téglánként mentik a házat

2020.08.11. 11:28

Spaklival, körzővel, vonalzóval és fényképezőgéppel dolgoznak

Papp Máté régészhallgató és Borsi Sándor nyugdíjas művésztanár értékmentő munkát végez egy kiszombori, helyi védettségű lakóépület homlokzatán.

Tóth A. Péter

A romosan is esztétikus, klasszikus polgári ház a századfordulón épülhetett. A megmentésén dolgozó lokálpatrióták szerint a szakszerűtlen átépítések miatt végleg eltűnhetnek Kiszombor utcáiról a patinás homlokzatok.

– A tulajdonos már úgy fogadott minket, hogy különleges dolgokra bukkant a pincében. Négy pilaszter fejezet volt kirakva az előszoba közepére, amelyek egykor a szemöldökpárkány alatt húzódtak. Egyébként ezeknek a korinthoszi tagozatoknak a mai napig látszanak a lenyomatai a vakolásban, az ablakok sarkánál – mondta lapunknak Papp Máté régészhallgató.

Közel volt a segítség

A Makói utca 9. szám alatti, tö­­redezett homlokzatú polgári házért jelenlegi tulajdonosa is aggódik. Papp Máté ennek kö­szönhetően idejében értesült róla, hogy a homlokzati díszek málló részét biztonsági okokból leverik az épületről. A fiatalember felkereste Kiszombor két lábon járó lexikonát, Borsi Sándor szobrászművészt, akivel hamar nekiláttak a munkának.

– Nekem a tulajdonos szólt, hogy a homlokzat egy részét le fogják verni. Felvetettem Borsi Sándornak, hogy rajzoljuk le a homlokzatot. A rajzolás és mé­­rések alatt Sanyi bácsi javasolta, hogy spaklizzuk le az egy darabban leszedhető homlokzatdíszeket, így próbáltuk minél nagyobb darabokban leemelni a plasztikákat – mesélte.

Méretarányos homlokzatrajzok

A pusztulófélben lévő díszekről és elhelyezkedésükről Borsi Sándor művésztanár rajzokat készített. Az idős szobrász rajzkészségének és szakmai alázatának köszönhető, hogy méreteivel együtt sikerült alaposan dokumentálni a homlokzatot. Borsi Sándor ceruzarajzain szé­­­pen szerkesztett ívek és látvá­nyos tagozatprofilok példás rendben sorakoznak.

– Régen egy békéscsabai építőipari szakközépiskolába, majd a budapesti Képzőművészeti Egyetem szobrász szakára jártam, innen az építészet és a művészettörténet szeretete nálam. Később éveken át áb­rázoló geometriát is tanítottam, így ma sem okoz gondot egy-egy axonometrikus vagy perspektivikus rajz elkészítése – mondta.

Centiméterről centiméterre haladtak

Amíg Sanyi bácsi rajzolt, addig Papp Máté a könyöklőpárkány alatti vakolást próbálta meg egy darabban leszedni. Közben persze amit csak tudott, lefotózott a homlokzatból. – Igyekeztem minél több szögből, minden részletről jó minőségű fotókat készíteni. Ha a díszek eredeti helyükről lepotyognak, leverik őket, vagy mi leemeljük, az pusztítás. Ilyen ez a szakma. Pusztít a természet, pusztít az ember – hangsúlyozta az egyetemista. Kiemelte: ahogy a régész szakmában szokás, mindent in situ hagytak, az az ahogy kibontják, lefotózzák, lerajzolják, lemérik, aztán felszedik. Itt is a fotózás, mérés, rajzolás volt az első, majd ezt követően a díszek egy részének a leszedése.

Borsi Sándor pontos rajzaival, és a lementett töredékek segítségével a jövőben lehetőség nyí­lik majd a profilozások negatívjának elkészítésére. Így akár gipszből kihúzhatóak lesznek ugyanazok a profilok és díszek, amelyeket 100-120 évvel ezelőtt alkottak meg a helyi kőműves mesterek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában