A makói belváros farosbusszal és ősi Skodákkal Enyedi Zoltán 1971-es fotóin

A József Attila Gimnázium épülete. A kép középpontjában lévő, síremlékre hasonlító kőtömb az árvízi védekezés hőseinek készült első makói emlékmű, Gajdos Dezső kőfaragó munkája. Ez most a múzeumban látható, a helyén Szent István lovasszobra áll.

A gimnázium előtti úgynevezett szovjet hősi emlékmű, amely darabokra bontva ugyancsak a múzeumban van. A legenda szerint Návay Lajos szobrának főalakjából öntötték az alsó bronz reliefet.

A Korona, amikor még szállodaként működött – ilyen minőségében tulajdonképpen ekkor élte utolsó fénykorát. A fotó a Csipkesor lépcsőházából készült.

Érdemes megfigyelni a Korona előtti utat, melyet jól láthatóan macskakővel burkoltak. Az idősebbek emlékezhetnek rá, hogy a május elsejei felvonulások alkalmával ezen lépdeltünk, végig a főúton. Idővel persze leaszfaltozták.

Valóságos Skodaparádé – na jó, egy Trabant is került a kép előterébe. Az első világháborús emlékmű előtt egy régi, háromágú lámpa látható – ezeket is régen lecserélték már.

A Bérpalota, itt még egészen jó állapotban. Ez a fotó is a Csipkesor folyosójáról készült. A bal alsó sarokban egy lovaskocsi baktat – ma már a 43-as főúton ilyenek nem közlekedhetnek.

Még egyszer a macskaköves fotó. Másodjára tűnik fel, hogy a szobor korlátjának valaki lazán nekitámasztott egy kerékpárt. Talán le sem zárta. Próbálná meg valaki most ugyanezt…

Egy képen a Korona, a gimnázium és a Bérpalota. Autó alig van, az emberek lazán sétálnak, bicikliznek…

A régi városháza épülete, ugyancsak a Csipkesor folyosójáról fotózva. A kép jobb szélén jól láthatók azok az épületdíszek, amiről a tömb a nevét kapta.

Ennek a fotónak az érdekessége alighanem a Bérpalota előtt elsuhanó farmotoros Ikarus autóbusz, amit a köznép nemes egyszerűséggel farosnak hívott. Zajos volt és büdös, de volt benne valamiféle elegancia.

Innen látszik igazán jól a Csipkesor folyosója, ami jól mutat, de ahová esős időben olykor bevág a víz. Innen a városháza épülete látható, amit akkoriban tanácsházának hívtak, és már akkor is nagyon szép parkja volt.

Ez pedig maga a Csipkesor impozáns, modern épületegyüttese, valószínűleg a régi városháza tetejéről fotózva. Rátki György, makói születésű mérnök tervezte. A főtérre néző homlokzatra a lakások mellékhelyiségeit helyezte, a kisméretű nyílászárókat különböző mintázatú kőcsipkével takarta, innen kapta nevét a házsor. A hátsó frontra került szobák napfényesek lettek és mentesülnek a főtér zajától.

A Csipkesor homlokzatán Végvári Gyula kerámiából készített Hagymakompozíciója látható. Az építészeti négyzetekbe komponálta a hagymát és annak szerkezeti elemekre bontott metszeteit. A több szintet átfogó alkotás a rendelkezésre álló falfelületnek megfelelően függőlegesen helyezkedik el.

Az épületegyüttes földszintjén ma is üzletek működnek, bár nem ugyanazok. És a füves parkban sincs már cserepes pálma – ott most a városi szoborpark mellszobrait helyezték el.

Még egy fotó a városháza, azaz tanácsháza bokrokkal, fákkal, cserjékkel beültetett díszparkjáról. Most másképp néz ki, de a kép alapján hangulatos lehetett abban az időben is.

A városháza előtti Kossuth-szobor, Kallós Ede alkotása. 1949-ig a Csanád vezér téri gimnázium előtt állt, utána a városháza elé helyezték át. 2006-ban újították fel, mészkőburkolatot kapott, majd térrekonstrukcióra is sor került – ezt Makovecz Imre tervezte meg.