Jelentős a mikroműanyag-szennyezettség a Tiszában

A Tiszán és a nagyobb mellékfolyók torkolatközeli szakaszain a folyóvízi üledékben vizsgálódnak, arra kíváncsiak, hogy van-e összefüggés az üledék szemcsemérete és a szennyeződés koncentrációja között.

Egyre több műanyagot használunk a mindennapi életben: műanyagból készülnek a háztartási eszközök, a ruhák, a festékek és műanyag van a szépségápolási termékekben is.

– A műanyag a szennyvízzel és a hulladék nem megfelelő elhelyezésével bejuthat a folyókba, és öt milliméternél kisebb darabokból álló mikroműanyaggá válik. Ezt a folyók elszállíthatják, illetve a hordalékkal együtt lerakják – magyarázta Kiss Tímea, az SZTE docense. Hozzátette, kutatásuk segítségével átfogó képet kaphatunk arról, melyik folyó honnan hoz műanyag-szennyezést a Tiszába, és hogyan alakul a folyón a szennyezés mértéke.

A tavaly megkezdett kutatásból megállapították, hogy a Tiszán átlagosan 3200 mikroműanyag-szemcse van 1-1 kilogramm part menti üledékben. A mellékfolyókban a szennyezettség ennél is magasabb. A kutatók szerint a Tisza magyarországi szakaszain több helyen is jelentős mennyiségű műanyag jut a folyóba. Megyénkben kiugróan magas műanyag-koncentrációt mutattak ki például a csongrádi strand környezetében.

A kutatók a mintavételt a 2020-as tavaszi árvizet követően több helyről megismételték, ezek laboratóriumi vizsgálata folyamatosan történik. A szegedi kutatócsoport munkájához kapcsolódnak a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és az Újvidéki Egyetem kutatói is.