A világ egyik vezető lézeres kutatási központja lehet az ELI

A közlemény szerint Magyarország, Csehország, Olaszország és Litvánia mint alapító tagok májusban nyújtották be közösen Brüsszelben az ELI-ERIC megalapítására vonatkozó kérvényt.

A tudományos célú nagyberendezések nemzetközi működtetéséhez jogi-adminisztratív keretet biztosító konzorcium létrehozásával megnyílhat a kapu a hazai lézeres tudományos kutatások további fejlődése előtt. A szervezeti forma fő előnye, hogy a kutatási infrastruktúra működtetése rugalmasabban igazítható a felmerülő igényekhez és a működtetési költségek megoszlanak a konzorcium tagjai között.

Így a szegedi lézerközpont működése is rugalmasabb és költséghatékonyabb lehet, amivel az intézmény még közelebb kerül ahhoz, hogy rövid időn belül a világ egyik vezető lézeres kutatási központjává váljon.

A közlemény idézte Palkovics László innovációs és technológiai minisztert, aki kifejtette, a prágai és szegedi szuperlézerközponttal közösen megállapodtak, hogy Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorciumot (ERIC) hoznak létre azért, hogy a tudományos kutatásokban jobban kihasználhassák a két csúcsszintű kutatóközpont kapacitásait és lehetőségeit. A politikus úgy fogalmazott, már a kezdetektől azzal számoltak, hogy más országok is csatlakoznak majd a projekthez. Az intézet fizikusokon és biokémikusokon kívül más tudományágak képviselői számára is kitűnő feltételeket biztosít a kutatásokhoz – mondta.

A központ az ELI-ERIC konzorcium létrejöttét követően fokozott húzóerőként fog hatni Magyarország műszaki-tudományos fejlődésére. Külföldi szakembereket vonz majd Magyarországra, hozzájárul a magyar kutatók hazatelepüléséhez és újabb magyarországi munkahelyek létrejöttéhez is. Az ELI-ALPS projekt a regionális gazdasági és társadalmi fejlődés motorja és katalizátora lehet Magyarország és Európa számára egyaránt.

Szabó Gábor, a kutatóintézet ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, az ELI-ALPS az itt élők számára is nagyon fontos beruházás.

A szegedi ELI-ALPS 2017-ben nyitotta meg kapuit, a központ teljes körű felszerelése, a kutatási infrastruktúra kiépítése várhatóan 2023-ra fejeződik be. A tudományos nagyberuházáshoz az Európai Regionális Fejlesztési Alap nyújtott 208 millió eurós támogatást, amelyet a magyar kormány egészített ki 37 millió eurós önrésszel.