Helyi közélet

2020.10.15. 20:37

Trianon a szerbiai magyarok és a szerbek szemszögéből

Szerbia nem tekint veszélyként az ott élő magyarokra, nem féltik a Vajdaságot – ez derült ki Dujmov Milán történész csütörtöki előadásán. Szerb, román és magyar szemszögből is felidézte a Trianoni szerződést a Nemzetiségek Házában.

K. A. R.

Fotó: Kuklis István

Drávaköz, Bácska, Nyugat-Bánság, Vendvidék nagyobb része és a Muraköz – mindegyiket a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták az 1920-as trianoni szerződés eredményeként, ez 28 ezer 839 négyzetkilométernyi területet jelentett. Azonban hogy hogyan látták a diktátumot a szerbek, arról csütörtökön Dujmov Milán történész beszélt a Nemzetiségek Házában Szegeden.

Megtudtuk, a horvátok, a szlovének és a szerbek részéről már a 19. században szó volt a területegyesítésről, így nekik jól jött a diktátum. – Olyan országot akartak létrehozni, amibe nem tud belekötni az osztrák monarchia, meg akarták akdályozni a kommunizmus, a bolsevizmus betörését a Kárpát-mendece nyugatibb részébe. Így egy teljesen új oszágot kaptak a szerbek – mondta a történész.

Dujmov Milán beszélt arról is, hogy a magyarországi szerbek száma a Trianon hatására megtizedelődött, például Deszken, Újszentivánon és Szőregen is, így jelentősen meggyengültek.

Lapunknak elmondta, míg Romániában veszélyként tekintenek a magyarokra, mert féltik Székelyföldet, addig Szerbiában nem tekintenek rossz szemmel a magyarokra, hiszen ott nem érzik veszélyben a Vajdaságot. Hozzátette, ez abból is ered, hogy míg 1920 után körülbelül 460 ezer magyar volt a szerb területeken, addig ma már körülbelül 160 ezerre csökkent a számuk.

Kiemelte, a román nacionalizmus sokkal erősebb, mint a szerb, ezért lehet az, hogy 100 év elteltével hazánk kevésbé haragszik Szerbirára, ellentétben Romániával.

Ugyanakkor román szemszögből is ismertette az egy évszázada történt eseményeket. Mint mondta, Romániának siker történet volt 1920. Rámutatott, míg 1859-ben csupán két román vajdaság volt, addig 1920-ban duplájára nőtt az ország, hiszen több területet csatoltak oda hazánkból, mint amennyi Magyarországból megmaradt.

A történész szerint viszont Magyarországot nemcsak etnikai és területi veszteség érte, hanem gazdaságilag is megcsonkították, ugyanis teljesen elveszítettük a vasérc bányászatot, az erdőinknek a 80 százalékát, a sóbányáknak a 100 százalékát, és kőszénből sem maradt sok, csupán Pécsen és Miskolcon. Továbbá a vasútvonalaink 70 százalékát elvették, a 10 legmagyobb városunkból pedig csak 5 maradt.

Hozzátette, a katonaságunk is meggyengült, hiszen itthon 35 ezres hadsereg maradt könnyűfegyverrel, míg a szomszédos országokban tizenötször nagyobb volt a katonai erő, ráadásul lettek tankjaik és légi erőik is.

Szóba került még Horthy Miklós és IV. Károly kapcsolata is, hiszen Károly tervezte, hogy a szerződés után visszatér a trónra, azonban Horthy hiába ápolt jó kapcsolatot a habsburgokkal, nem engedélyezte Károly koronázását. A történész szerint Horthy attól tartott, hogy akkor újra támadhatóvá vált volna az országunk, és nem maradt volna belőle semmi.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában