Mi lesz a sorsa a sóháznak? – Fotók

A sószállítás útvonalán a római időktől kezdve, sokáig fontos ál­­lomás volt Szeged. Az aranybulla szerint sólerakatot az országhatárokon kívül csak Szalacson és Szegeden létesíthettek. A só a Maros felől érkezett Szegedre, és innen szállították az ország többi részébe.

Annyira nagyot fejlődött a sókereskedelem a XIX. század végére, hogy szükség volt egy sóraktár felépítésére.

Két fő szempontnak kellett megfelelnie a helynek. Az első, hogy a Tisza parton legyen, hogy a folyóról közvetlen át tudják pakolni az árut. A második szempont emberibb, mégpedig az, hogy könnyen megközelíthető legyen a partról is.

Erre az időszakra emlékeztet a helyi védelem alatt álló sóház a Felső Tisza-parton. Sokáig üzlet működött az épületben – az első szegedi diszkontáruházról a Délmagyarország is megemlékezett az 1982-es nyitás után. Később játékáruház nyílt az épületben.

Olvasói jelzéseket kaptunk a közelmúltban, hogy daru vo­nult a sóházhoz, lebontották a tetőt. Információink szerint az épületet átépítik az építészeti értékek megtartásával, de ol­vasóink és a Szeged helytörténetével foglalkozó internetes közösségi csoportok tagjai még jól emlékeznek a Hajós utcai napsugaras rom sorsára. A tulajdonos megbontotta a helyi védelem alatt álló épület tetejét, majd hagyta lepusztulni – végül le kellett bonta­­ni.

Érdeklődtünk a Csongrád Megyei Kormányhivatal építésügyi osztályánál, helytállóak-e az információink. Milyen munkálatok zajlanak a sóházon?

A Felső Tisza-part 16. szám alatti sóház épületének tervezett átalakításával kapcsolatban településképi véleményezési eljárást folytattak le, derült ki a kormányhivatal sajtóosztályának válaszából. Ezt követően 2019-ben Szeged jegyzője adta ki a helyi védelem alatt álló épület átalakítására vonatkozó végleges építési engedélyt.

Annyit megtudtunk tehát, hogy nem bontják le az épületet, további információkért az önkormányzathoz fordulunk.

Amint választ kapunk, visszatérünk a sóház átépítésére.