Célegyenesbe ért a szegedi lézerközpont

A befogadó országok, azaz a Cseh Köztársaság és Magyarország 2020 májusában jelentkeztek és indították el a folyamatot, a konzorciumban a laboratóriumok jogilag is egy szervezethez tartozóan működhetnek. Olyan országok a tagjai, amelyek tudományosan és pénzügyileg is támogatják azt, az alapítók között van Litvánia és Olaszország is. „Felkészül” Bulgária és Németország, ők egyelőre alapító megfigyelők, tagként később terveznek csatlakozni. De más – nem csak európai – országok is látótérbe kerültek már.

Csúcstechnológia

Az ELI ERIC feladata, hogy a kutatóknak hozzáférést biztosítson a csúcstechnológiát képviselő lézerekhez, amelyek használatára bárhonnan lehet jelentkezni. A tagországok tudósai közreműködhetnek a stratégia kialakításában, a kutatásokban, továbbá mesterképzésben, PhD-programban részt vevő diákjaik és az iparban dolgozó kollégáik is hozzáférhetnek a lézerekhez.

A konzorcium egyik „lába” a szegedi ELI-ALPS, a másik a cseheknél működik. A később csatlakozott európai uniós tagállamokban ezek az első, újonnan épült nagy kutatási laboratóriumok, amelyek költségeihez az elmúlt hat évben 300-300 millió euróval járultak hozzá az Európai Strukturális Alapok. Az intézményekben már 600 kutató, mérnök és munkatárs dolgozik a befogadó országokból, a régióból és más államokból.

A harmadik ELI-létesítmény Romániában, Bukarest közelében épül, az intézmény várhatóan csatlakozik majd a magyar és a cseh ELI-laboratóriumhoz az újonnan megalakult nemzetközi szervezetben.

Fókuszban a Gyorsaság

– A létesítményeket úgy alakítottuk ki hogy a lézerfizika és -technológia különböző területeire szakosodva egymást kiegészítő intézmények legyenek, de külön-külön is az élvonalhoz tartozzanak – mondta lapunknak Szabó Gábor. A szegedi ELI-ALPS ügyvezetője kiemelte, a konzorciumban ma a világon egyedülálló lézerpark működik.

Van olyan berendezés, amely akár 10 petawatt teljesítményű lézerimpulzusokat is képes előállítani, ez egy rövid pillanatig a Nap teljesítményének 10 százalékával egyenlő. Más, ultragyors lézerek attoszekundum hosszúságú impulzusokat tudnak kibocsátani, ez a másodperc milliárdod részének a milliárdod része.

– Szegednek az utóbbi a specialitása, a gyorsaságra koncentrálunk, míg a csehek inkább a nagy energiájú impulzusokra. Hasonlóan nagy teljesítményű lézeres berendezés nálunk is van, de nem ez a fősodor – avatott a részletekbe a fizikus professzor.

Komoly referencia

Folyik a legnagyobb szegedi lézer installálása, egy francia szakmai csoport tavasszal már többször járt nálunk.

– A munka csaknem másfél év, a rendszert már összeállították, a legtöbb alkatrész a helyén van, de az utolsó néhány százalék lesz a nehéz és hosszú, legalább egy évbe telik majd, mire minden elkészül – mondta Szabó Gábor. Hozzátette, a határidők kapcsán kicsit vitatkoznak a franciákkal, de miután ez a berendezés nekik is komoly referencia, érdekük, hogy minden rendben menjen.

Az ELI-létesítmények integrációja az elkövetkező 2-3 év feladata, ez idő alatt össze kell hangolni a vezetést, a műszaki és tudományos rendszereket, eljárásokat. A folyamatot az Európai Unió 20 millió euróval támogatja.

– Ez fontos lépés a nemzetköziesedés felé, a működésről a konzorcium gondoskodik majd, de ez sem megy máról holnapra, időbe telik, mire minden összecsiszolódik – hangsúlyozta a Délmagyarországnak az ELI ügyvezető igazgatója.