Egyetemi tananyag lett a szegedi lézeres kutatóközpont épületgépész-tervezése – Galéria

– Összetett feladatot kellett megoldani az épületgépész tervezőgárdának, hiszen egyszerre kellett biztosítani a legmagasabb fokon a speciális technológiai és komfortkövetelményeket. Az épületegyüttesben 4200 négyzetméter alapterületű, úgynevezett tisztateret kellett kialakítani, ezt „ház a házban” rendszerben terveztük meg. Épületgépészeti szempontból a nagy tisztaságú terek kialakítása, valamint a nagy pontosságú hőmérsékleti és páratartalom-stabilitás megoldása jelentette a szép feladatot – mondta lapunknak Virág Zoltán címzetes egyetemi docens.

Messzemenően figyelembe vették, hogy magas műszaki színvonalú, ugyanakkor gazdaságos rendszert tervezzenek, gondolva a kivételes technológiai igények és az élet-, és vagyonvédelem szempontjaira is.

– Törekedtünk arra, hogy az üzemelő létesítmény a lehető legkevesebb fosszilis és elektromos energiát vegye ki a közműhálózatból. Megítélésünk szerint a kutatóközpont zavartalan működése kiemelt fontosságú, tehát az épületgépészet egyes rendszereinek szünetmentesen kell üzemelniük. Ezért a hő- és hidegenergia-ellátást több, egymástól független energiahordozó segítségével oldottuk meg

– részletezte a szakember.

A gáz- és az áramfelhasz­nálás csökkentése érdekében felkészültek a termálvíz-­energia fogadására, a levegős hőszivattyúk működését nyáron hűtőgép, télen gáz- kazánház egészíti ki. A lézerközpont területén levő helyiségekben olyan tiszta-­teret alakítottak ki, ahol a hőmérséklet, a relatív nedvességtartalom, a környezethez viszonyított nyomás, a mechanikai rezgések, a zajszint és a levegő portartalma szigorúan szabályozott.

A technológiai épületgépészeti munkák mellett bonyolult komfort terek megoldásával is foglalkoztak, és ennek során alkalmazták és felhasználták a korszerű tudományos eredményeket. Példa erre az ELI előcsarnoka, amelynek alapterülete 650 négyzetméter, átlagos belmagassága 17 méter. A határoló szerkezet üveg, amelyet megfelelő árnyékoló rendszerrel láttak el.

– A helyiség hőérzetének biztosítását nem csak gépi úton oldottuk meg. Az üvegfelület és a belső árnyékoló közötti teret, megfelelő külső hőmérsékleti viszonyok esetén, például átmeneti időszakban gravitációs szellőzéssel segítjük. Ebben az esetben felhasználjuk a felső zónában kialakított nyitható felületeket. A gravitációs áramlás ekkor a természetesen kialakuló sűrűségváltozás következtében szellőzteti ki az üvegfelület mögötti légrést

– avatott be a szakma rejtelmeibe a mérnök.

Megtudtuk, a méretezés során felhasználták a korszerű tudományos eredményeket, a számítógépes szimulációs elemzés módszerét, amelyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gé­- pészmérnöki Kar Áramlástan Tanszék, valamint a CFD.hu Kft. munkatársaival alkalmaztak az adott feladatra.

– Az épületkomplexum életre kelt, a tervezési eljárás pedig méltán vált a 21. század mérnökeinek oktatási anyagává

– hangsúlyozta Virág Zoltán.