Karády Katalinnal közösen énekeltek a szegedi hadikórházban

Liebmann Béla szegedi fotóriporter 1943. február 27-én délben a szegedi hadikórházban fotózta le a XIV. Országos Honvéd Kívánsághangverseny résztvevőinek egy csoportját.

A képen ott látható Karády Katalin, a kor ünnepelt színésznője és énekesnője, Kelly Anna énekesnő, akit az Egy csók és más semmi című filmben a Palermo Bar dalával ismert meg a közönség, és dr. Sárosi György, a Ferencváros csatára, az 1938-as vb-döntős magyar válogatott csapatkapitánya. Mögöttük színészek, énekesek, akik a lábadozó vagy még ágyhoz kötött sebesülteknek tréfás dalokat, jeleneteket adtak elő, élő rádióközvetítésben.

A kívánsághangversenyek sorozatát nem a szórakoztatóipar, hanem a háború hívta életre. A szervező Magyar Vöröskereszt célja az volt, hogy pénzt és adományokat gyűjtsenek az elesett és sebesült katonák családjainak, de a hangversenyek célja volt a háború átkeretezése is, vagyis az, hogy együttérző, vidám előadásokkal terelje el a figyelmet a háború borzalmáról. Az első kívánsághangversenyt 1941 őszén rendezték Budapesten, a frontesemények súlyosbodásával, 1942-től pedig a rendezvény a vidéki városok színházait és katonakórházait járta végig.

Zöld posztó estélyi

A szegedi kívánsághangverseny előtt a Délmagyarországot az tartotta lázban, hogy az előadáson fellép Karády Katalin, a kor ünnepelt színésznője is. Karády korábban nem járt még Szegeden, pedig a lap szerint a városban addigra már divat lett a Karády-frizura és a nyolcadikos lányok Karády Katalin Klubot alapítottak az egyik iskolában. A Délmagyarország egymás után két évben is interjút készített vele, mivel már 1942-ben is Szegedre várták. Az első interjú a Karádyt övező „végzet asszonya” imázst táplálta; ebben Karády Katalin elmondta, hogy egy kislányt készül örökbe fogadni, miután első házassága boldogtalanul ért véget. A második interjú a kívánsághangversenyt vezette fel, így ez Karádyt, mint nagylelkűen, szinte szeszélyes szívvel adakozó nőt írta le.

A szegedi koncertet a Vöröskereszt mellett a Magyar Rádió szervezte, amely aznap egész szegedi napot tartott. Az előadásban Karády Katalin és Kelly Anna mellett Gyurkovics Mária operaénekes, Bulla Elma, Kiss Manyi, Lázár Mária és Simor Erzsi (film)színésznők, Utry Anna nótaénekes, Sárdy János opera- és operetténekes, Perényi László, Hegyi Péter, Magyar Tibor színészek, valamint a szegedi színház művészei és Fricsay Ferenc karmester vettek részt. A színháztermet szombaton délutánra ünnepi díszbe öltöztették, „nemzetiszínű lobogókkal és a baráti hatalmak zászlóival”, valamint a Vöröskereszt jelvényével díszítették fel. A szegedi kívánságműsor nem maradt meg, de a kecskeméti előadásról áprilisban filmhíradó számolt be:

A korabeli tudósítás feljegyezte, hogy az előadáson Karády Katalin földig érő, hamvas zöld posztó estélyi kabátban, hamvasbarna hajában vörös szekfűvel lépett a színpadra.

Az előadás művészeinek egy része aznap az iparostanonc-iskolában lévő honvédkórházba is elment, hogy az ott ápolt sebesült katonáknak rádióközvetítéssel egybekötött helyszíni hangversenyt adjon. A fekvőbetegek ágyukban, a lábadozók az ágyak között várták és „nagy éljenzéssel és lelkesedéssel” fogadták a művészeket. Itt készültek Liebmann Béla fotói. A közóhajnak eleget téve Karády Katalin elénekelte Valahol Oroszországban című dalát, a mikrofont körülálló sebesült katonák pedig igazi katonakórusként vele énekelték a refrént. Fénylettek a szemek – írta a Délmagyarország beszámolója.

Sárosi meccse a szegedi egyetemen

Liebmann Béla fotóján katonaruhában ott látható a magyar labdarúgás csak Puskáshoz mérhető egyénisége, dr. Sárosi György is. Róla a Délmagyarország már 1934 májusában megírta, hogy Sárosi a büntetőjoggal fog mérkőzni a szegedi egyetem jogi karán, mivel a csatár éppen alapvizsgája előtt állt. Amikor Sárosi megérkezett Szegedre, 1934. május 15-én szerényen elhárított minden nyilatkozatot: „Nagyon fáradt vagyok, minden gondolatom a holnapi vizsga. Tele van a fejem a magánjogi és büntetőtörvényekkel...” Május 16-án reggel jókora tömeg gyűlt össze az egyetem Dugonics téri épületének második emeleti folyosóján. Rajongók, diákfocisták, érdeklődők jöttek el, de Sárosi eléggé szűkszavú volt – és tényleg izgult. Bár a vizsga nyilvános volt, a csatár kérésére senki nem ment be, így amikor dr. Haller Erik, a büntetőjog professzora beszólította Sárosi Györgyöt, a folyosón népes sereg találgatta az eredményt. Sárosi György félóra után ragyogó arccal jelent meg, és közölte: – Sikerült! (1-0 Sárosinak – írta a Délmagyar). Még egy órát kellett várni a magánjogi vizsgára, amelyen dr. Menyhárt Gáspár professzor várta. Innen is győztesen jött ki (2-0). „Nagyon sokat tanultam, bár az utóbbi idők nehéz mérkőzései teljesen kimerítettek. Most már csak egyetlen gondolatom van; meggyógyulni és a világbajnokságon jól szerepelni.” – nyilatkozta a lapnak.

Az 1934-es vébén Magyarország a legjobb nyolc között 2:1-re kikapott Ausztriától (Sárosi büntetőből lőtte a magyar gólt), majd 1938-ban a Sárosi doktor által vezetett válogatott a világbajnoki döntőbe jutott; itt Olaszország nyert 4:2-re, de Sárosi gólt szerzett, ahogy azon a vébén minden meccsen. Hosszan keresve sem találtunk másik világbajnoki döntős labdarúgót, aki jogi doktor lett volna, és Cristiano Ronaldót is megnéznénk a jogászprofesszorok előtt.

A Ferencváros Gyurkája a szegedi kívánsághangverseny idején, 1943-ban katonai szolgálatban volt. Sárosi a korabeli híradások szerint maga jelentkezett katonának, de az őt ismerő Török Péter sportújságíró szerint valójában besorozták és a propaganda használta fel ismertségét. Sárosit 1942 második felében a keleti harctér doni szakaszára küldték, ahol az alekszejevszkai főparancsnokságon jogi végzettségű zászlósként szökevények, diverzánsok ügyeivel foglalkozott (de döntéseket nem hozhatott). Még a doni áttörés, a magyar hadsereg megsemmisülése előtt hazatért. Liebmann Béla fotója egy hónappal a tragédia után készült. Ebben az időszakban sem a Délmagyarországban, sem más lapban nem volt szó a voronyezsi áttörés tragédiájáról, csak háborús erőfeszítésekről és hősiességről. A hivatalos kommunikáció törekvése az volt, hogy a háborúról a hadijelentések számai és szófordulatai szóljanak, ne a szenvedést bemutató átélhető történetek.

Vadvirágos rét a börtönfolyosón

A honvéd kívánsághangversenyből a német megszállás alatt német-magyar kívánság-hangverseny lett, horogkeresztes díszlettel. A csaknem nosztalgikus kép fotósát, Liebmann Bélát egy évvel később munkaszolgálatra vitték. Amíg odavolt, feleségét és kislányát deportálták, és nem is látta többé őket.

Karády Katalint 1944. április 18-án letartóztatta a Gestapo, mert szövetséges kémnek gondolták; több fogát kiverték, haját kitépték a börtönben. Csányi Piroska újságíró, a Karádyval készült első szegedi interjú készítője emlékezett meg a Délmagyarországban arról, hogy a börtönben a légitámadásokkal is dacolva énekelt rabtársainak.

A fotón látható három személyiség későbbi sorsában lett egy közös vonás: mindhárman elhagyták Magyarországot. Karády Katalin filmjeit 1949-ben betiltották, színpadon sem léphetett fel, ezért 1950-ben az osztrák határon átszökve ment Amerikába. Kelly Annát a háború utáni igazolóbizottság eltiltotta a szerepléstől, nem sokkal később egy Vasilopol nevű román diplomatához ment férjhez, és Bukarestben sikeres operett-énekesnő lett Anna Vasilopol néven. Sárosi György 1948-ban még legálisan a Juventushoz szerződött, amelynek 1951-ben edzője lett, majd 1952-ben olasz bajnokságot nyertek; nem tért vissza, Genovában hunyt el 1993-ban.

Újraindult Annó rovatunk

A Móra Ferenc Múzeummal együttműködésben, a Délmagyarország egykori fotóriportereinek munkáiból újra elindítottuk Annó rovatunkat.

- Sorozatunkban régi fotókat próbálunk beazonosítani. Harminc-negyven-ötven év távlatában azonban fenn kell tartanunk a tévedés jogát. Ha Ön felismeri a fotón szereplőket, helyszíneket, örömmel várjuk észrevételét az online[kukac]delmagyar.hu címen!

- Önnek is vannak régi fotói közösségi, családi eseményekről, amelyeket megosztana olvasóinkkal az Annó rovatban? Írjon nekünk!

- Az Annó oldalain megjelent fotók a Délmagyarország kiadó tulajdonát képezik. A fotókat a Móra Ferenc Múzeum helytörténeti gyűjteménye gondozza.

Nézzen be hozzánk, képek annó!