Már régen nem artézi kutak, a megyeszékhely ivóvízhálózatára csatlakoznak

Több százszor gurultam már kerékpárral és autóval a szegedi Zágráb utcában, de csak néhány napja vettem észre egy kutat, amit az idősebbek ma is csak artézi kútként emlegetnek. Megnyomtam a karját és folyt belőle a víz, évek óta nem láttam már ilyet. Gyerekkoromban, kánikulában gyakran ittunk ilyen kútról, néha túl hideg is volt a vize. Igaz, ahhoz különleges technika kellett, hogy akkor is folyjon, ha egyedül voltunk, de megoldottuk.

Kánikula most is van, hasznos is az ilyen kút, de nekem elsőre a nyilvános – vezetékes – telefonfülke ugrott be, hogy van, de minek? Megkérdeztük a Szegedi Vízművet, hány ilyen kút üzemel a megyeszékhelyen, mennyi a vízfogyasztásuk és mit kell tudni róluk.

– A „kék kutak” nem artézi kutak, két különböző típusról van szó. Az artézi kút rétegvízre telepített, fúrt kút, amelyik folyamatosan üzemel, feltörő vizű, vagy pozitív kútnak is nevezik – írta válaszában a vízmű, hozzátéve, ilyen például az Anna-kút is. Ezzel szemben a kék kút közkifolyó, vagyis szeleppel ellátott nyilvános vízvételezési hely, ami a város ivóvízhálózatáról üzemel.

Megtudtuk,

Szeged területén 125 ilyen közkifolyót üzemeltet a vízmű és az utóbbi években sehol sem szüntettek meg ilyen kék kutat.

Ezek listája letölthető formában is fent van a társaság honlapján. December végi nyilvántartásuk szerint 118 az üzemelő, ami nagyon jó arány, hiszen időnként javítani és karbantartani is kell ezeket és lehet átmeneti üzemszünet is.

2020-ban éves szinten 7988 köbméter vizet „vételezett” a lakosság a közkifolyókon keresztül Szegeden és Algyőn, az utóbbi településen is a vízmű a szolgáltató. Nem mindegyik közkifolyó van mérővel ellátva, így az összesített vízfelhasználás megállapítása – több adat felhasználásával – számítással történik.

– A fogyasztásukat éves szinten tartjuk nyilván, így nincs arra számunk, hogy nyáron mennyivel több ezeknél a vízhasználat – írta a társaság. Érdekes, hogy Szegeden ivókutak is működnek, ezeket azonban nem a társaság üzemelteti.

Európában az első ilyen artézi kutat 1126-ban Franciaországban, az artois-i grófságban fúrták, innen ered a neve is, igaz, Kínában és a Líbiai-sivatag oázisaiban már sokkal régebben próbálkoztak mélyfúrású kutakkal. Magyarországon az első artézi kutak fúrási munkáit Zsigmondy Vilmos és Zsigmondy Béla budapesti mérnökök irányításával kezdték meg a fővárosban. A világ legmélyebb, 1273 méteres artézi kútja Németországban, Am Mellensee községben található.