A csalók 3-10 év börtönt kockáztatnak

2021.10.04. 06:58

Csalók vadásznak a világhálón a befektetőkre

Egy év alatt 1,3 millió alkalommal jelentek meg a legnépszerűbb internetes keresőprogramon az MNB figyelmeztetései a jogosulatlan befektetési szolgáltatókkal kapcsolatban, és ezek nyomán az eddiginél 80 ezerrel több fogyasztó kereste fel honlapjuk speciális aloldalát. A csalók 3-10 év börtönt is kockáztatnak!

K. A.

Fotó: Torok Janos

A jogosulatlan szolgáltatók, magánszemélyek gyakran a világhálón kínálnak gyors, munkát nem igénylő, ám extrém magas hozamú, ugyanakkor kockázatmentesként hirdetett „befektetési lehetőségeket”.

A kattintásvadász és agresszív reklámok mögött azonban gyakorta nincs valódi befektetés, azok egyetlen célja az óvatlan befektetők megkárosítása.

A jegybank nem nézi tétlenül a csalók kísérleteit – a magyarországi ügyfelek által leggyakrabban használt keresőportál hirdetési lehetőségeivel élve –, a tipikus befektetési kulcsszavakra való webes keresések során a találatok között megjelenteti a fogyasztóvédelmi üzeneteinek linkjét. Az elmúlt egy évben mintegy 1,3 millió alkalommal villant fel az internetes befektetési lehetőségeket keresők képernyőin a jegybank figyelmeztetéseinek elérhetősége.

Speciális oldalán figyelmeztet az MNB. Illusztráció: DM

Ennek köszönhetően az MNB üzenetei a befektetési „slágertémákkal” kapcsolatos keresések több mint felénél, gyakorta a legelső találatok között – a gyanúsnak tűnő hirdetések közvetlen közelében – voltak elérhetők.

Az így megjelenített linkekre kattintva az elmúlt egy évben az eddiginél csaknem 80 ezerrel több ember kereste fel a jegybank honlapjának fogyasztóvédelmi oldalait és kapott segítséget a biztonságos pénzügyi döntésben, mint tette volna e program nélkül.

Az MNB 2020-ban indította el internetes tájékoztató kampányát. Ennek részeként folyamatosan naprakészen tartja honlapjának a jogosulatlan szolgáltatók kiszűrését segítő és további, a témához kötődő információkat nyújtó „Figyelmeztetések” aloldalát is. Így az ügyfelek a befektetési szerződés megkötése előtt egy gombnyomással ellenőrizni tudják, hogy az adott szolgáltató vagy magánszemély rendelkezik-e például pénzügyi felügyeleti engedéllyel vagy regisztrációval.

A honlapon külön lekérdezhetők a hazai, illetve külföldi jegybankok, pénzügyi felügyeletek már ismert jogosulatlan szolgáltatóit felsoroló „feketelisták”. A jegybank emellett részletesen bemutatja az általa nem felügyelt eszközöket, így a befektetési arannyal, karbon kredittel, nyereségrészesedési joggal és az ICO-val kapcsolatos ügyletek főbb jellemzőit.

A programban az ügyfélszolgálatok mellett a vidéki Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodák is segíthetnek. Ha egy ajánlat, megkeresés kapcsán jogosulatlan szolgáltatás gyanúja vetődik fel, javasolt, hogy az érintett befektető még a szerződés megkötése előtt jelezze azt az MNB-nek.

Háromtól tíz évig

Ha egy jogosulatlan szolgáltató a befektetőktől kicsalt pénzt hiánytalanul visszafizeti, és az ügyfeleket nem éri kár, akkor az MNB bírságán felül „csupán” 3 év letöltendő szabadságvesztést kockáztat. Ha azonban nem tudja visszafizetni a pénzt, már vagyon elleni bűncselekmény gyanúja is felmerülhet. Ez a jogszabály szerint – az okozott kár nagyságától függően – akár 10 év szabadságvesztéssel is sújtható.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában