Fiatalok a kommunista diktatúra ellen

– A fiatalok mindig forradalmi hevületűek, ami történelmi tapasztalat, nem csupán életkoruk jellemzője. Elég csak az 1848-as márciusi ifjakra gondolnunk, hiszen Petőfi, Vasvári, Jókai fellépése közvetlenül hozzájárult a forradalomhoz – fogalmazta meg Miklós Péter történész, egyetemi docens a vásárhelyi Emlékpontban csütörtök délelőtt tartott rendhagyó történelemóra előtt, a Bethlen-gimnázium, illetve a Németh László Gimnázium és Általános Iskola diákjainak. A kulturális intézményben a Nemzeti Emlékezet Hete programsorozat a Fiatalok a kommunista diktatúra ellen című előadással kezdődött el.

Államosított iskolák

– Elsősorban az a cél, hogy igazoljuk, a cselekvő fiatalságnak mindig nagy szerep jutott a forradalmi megmozdulásokban – hangsúlyozta Miklós Péter, majd azzal folytatta: az 1948-as eseményekhez hasonlóan így történt ez 1956-ban, illetve már az azt megelőző években.

A diktatúra ellen 1945-től több periódusban fellépett a fiatalság: a fakultatív vallásoktatás bevezetése elleni tiltakozás 1947 márciusában indult el az ország több pontjához hasonlóan Szegeden is.

Vásárhelyi kapcsolódásként említette a Domonkos rendi iskola, illetve a Bethlen Gábor Gimnázium államosítását. Felelevenítve azt a kommunista törekvést, hogy világnézetileg semleges oktatást alakítsanak ki, háttérbe szorítva az egyházi szerepvállalást.

Fellobbanó forradalmi szikra

Az előadás másik fókuszpontja az 1956. október 16-án a szegedi egyetem bölcsészettudományi karán megalakult Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége. A gyűlésen részt vett a Bethlen-gimnázium két tanulója, Csoma Lajos és Zrínyi Péter. A forradalmi követelések, megmozdulások hírét ők ketten vitték Vásárhelyre, majd felkeresték Gyáni Imre igazgatót, azt kérve, iskolájukban is tartsanak hasonló gyűlést. Az igazgató nem csak engedélyezte azt, maga vállalta az elnöklést. A forradalom előtt néhány nappal a tanulók megfogalmazták a saját maguk politikai és tanulmányi követeléseit.

Október 19-én Szeged után tehát másodikként Hódmezővásárhelyen lobbant fel a forradalom szikrája.

– A két dél-alföldi város diákjai tehát úgymond az idők élén járva, megelőzték a forradalom hivatalos kitörését – hangsúlyozta Miklós Péter. Hozzátette: az Emlékpont hangsúlyos humán oktatási szerepvállalása, hogy megmutassa a történelmi eseményeket, tapasztalatokat a mai fiataloknak. A Nemzeti Emlékezet Hetéhez kapcsolódóan november 4-ig helyi középiskolásoknak szerveznek programokat, emlékezve a vásárhelyi múltra, az 1956-os eseményekre, a kommunista diktatúra borzalmaira.

Összefogás a szabadságért

– Ha az emberek elég együttműködőek, elég határozottan és bátran hallatják a hangjukat, az mindig eredményre vezet. A szabadságért igenis össze lehet fogni. 1956-ban látszólag ugyan elbukott a forradalom, ám harminchárom évvel utána elérkezett a demokratikus köztársaság ideje Magyarországon. Az 1956-os szabadságvágy, az akkori emberi értékek pedig a jelen hétköznapjaiban szintén megjelennek – válaszolta Miklós Péter arra a kérdésre, vajon mit üzen az egykori, a kommunista diktatúra ellen fellépő fiatalok emléke a mai velük egyidős generációnak?