Hódmezővásárhely

2021.10.26. 18:53

Népbíróságok elé állított Vásárhelyiek

Az 1945 utáni politikai bíróságként működő népbíróságok, vagy a kádári megtorlások történetét települési szinten egyedül Vásárhelyen dolgozták fel. Erről szól az Emlékpont két új kiadványa. 

T. Sz.

Erőszakkal kikényszerített, az érintett tudta nélkül meghamisított vallomások, koholt vádak, a rendszer elleni izgatás, verések, fizikai és lelki erőszak. Politikainak nyilvánított, de korántsem csak politikai ügyek kerültek az egykori népbíróság elé 1945 és 1949 között Csongrád-Csanád megyében is. A rendszer elleni izgatás vádjával sokakat személyes vagy politikai bosszúból támadtak, a meghozott ítéletek nagy részét koncepciós eljárás alapozta meg.

A fő cél az volt, hogy a szovjetek néhány éves átmenet után rákényszerítsék a saját gazdasági, politikai, társadalmi rendszerüket az országra.

A politikai változásért pedig a lehető leggyorsabban meg akartak szabadulni a korábbi rendszer kulturális elitjétől. Az 1945-ben létrehozott népbíróságon a koalíciós pártok delegáltjai, illetve egy jogvégzett bíró ítélkeztek. A civil szakértők helyett bíráskodó politikusok egyértelműen a párt utasítására cselekedtek. Az ország tizenkét városában állítottak fel népbíróságot, Csongrád-Csanád megyében Szegeden, Hódmezővásárhelyen pedig úgynevezett kihelyezett szervezet működött.

A vásárhelyi népbírósági perekről 130 aktát őriznek a levéltárban, amelyekből jól kirajzolódik a széleskörű jogi-politikai megtorlás.

Az ingyenesen elérhető, az intézmény weboldalán online is olvasható Emlékpont könyvek két legújabb kötetében olvasható esettanulmányok erre az időszakra koncentrálnak. A sorban a tizenhetedik kiadvány “Népellenes újságíróktól reakciós lelkészekig” címmel jelent meg, a bevezető írásban a szerkesztő Vincze Gábor történész mutatja be a népbíróságok sajátosságait, a szegedi, illetve a vásárhelyi kihelyezett népbírósági tanácsok működését. Ahogy Löffler Tibor politológus, egyetemi docens a köteteket ajánlva fogalmazott: élettörténetek és sorsok, emberi tragédiák, vádak, ítéletek, száraz jogtörténeti anyag helyett olvasmányos szövegek mesélnek az 1945 utáni évekről.

– Egy közösség legyen tudatában saját történetével és múltjával. Ezek a kötetek pedig lehetővé teszik, hogy ezt megtegyük, hogy tanuljunk – hangsúlyozta.

Az Emlékpont sorozat 18., “Horthysta” rendőrfőtanácsostól az “izgató kulákokig” című tanulmánykötete szintén az 1945 és 1949 közötti időszakra koncentrál, a tanulmányokat Vincze Gábor jegyzi.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában