A XX. század nagy vesztese Szeged

– Egy város fejlődését többféle adattal lehet jellemezni, olyan mutatószám azonban, amely hosszú távon, akár ezer évre is szóba jöhet, csak egyetlen van, és ez a népességszám – hangsúlyozta Klonkai László. Megtudtuk, míg a korai századokban nem készültek felmérések az ország és ezen belül Szeged népességéről, addig Kínában 4 ezer éves népszámlálási adatok is fellelhetők. Nálunk erre 1870-ig kellett várni.

Mint a mai Sándorfalva

Az előadó szerint közel hét évszázadon át Szeged mai szemmel nézve jelentéktelen nagyságrendű település volt, az 1700-ig feltárt események egy mai Sándorfalvánál nem nagyobb településen történtek meg. Ha egy évszázadban 16 százalék a népesség növekedése, az új lakosok beilleszkednek, ha ugyanezen idő alatt négyszeresére nő a lélekszám, az érkezők értékrendje válik meghatározóvá.

Szegeden mindössze a török hódoltság és a második világháború generált észlelhető visszaesést a népesség számában, és nem reagált érdemben a lélekszám a szabadságharcra vagy az első világháborúra sem.

Szeged népessége 1800-ban még mindig csak a jelenkori 12 százalékát érte el. Tehát a XX. század végi szám közel nyolctizede az utóbbi két évszázadban növelte a várost. A lélekszám emelkedése Szegeden a XVIII. században 11 ezres, a következőben 63, míg a XX. században már 85 ezres – a XIX. századi növekedés megnégyszerezte a város lakosságát!

A kiemelkedő magyarországi és benne a szegedi növekedés forrása bevándorlás, betelepítés volt.

– A történelem folyamán egyetlen település sem attól lett nagyváros, hogy ott másokhoz mérten magasabb volt a népszaporulat. A fejlődés mértéke döntően a bevándorláson múlik – hangsúlyozta az előadó.

Hatalmas külterület

Szeged 1700 előtt is vonzott ide embereket, a bevándorlás mértéke azonban a város nagyságára csupán elenyésző hatást gyakorolt. A törökök kiűzésével a helyzet változott, megindult az ország kiürült területeinek újranépesítése. Ehhez elegendő magyar híján nagy arányban támaszkodtak a környező országokból történő betelepítésekre. A század végén az ország területén élőknek már csak kevesebb mint felük volt magyar anyanyelvű.

Szeged rendkívül nagy területen helyezkedett el, határai a beépített belterülettől helyenként 30-40 kilométerre húzódtak, és megközelítették New York 1930-as közigazgatási területét. Érdekes, hogy a mára egybeépült Tápé, Szőreg és Kiskundorozsma nem tartozott Szegedhez, de a mostani Csengele, Mórahalom és Ásotthalom igen.

1787-ben a később egyesült Buda és Pest mellett Debrecen, Pozsony és Kecskemét is előzte Szegedet. A város növekedése a XIX. században felgyorsult, száz év alatt a négyszeres szegedi emelkedéssel szemben országosan csak 2,4-szeresére bővült a népesség.

A legnépesebb vidéken

– A szegedi gyorsabb növekedés a város népességvonzásának, a jelentősebb bevándorlásnak köszönhető – hangsúlyozta Klonkai László.

Az erőteljes fejlődés hatására a század közepére Szeged az ország legnépesebb vidéki városává vált. 1857-ben már többen laktak Szegeden, mint az akkor még önálló településnek számító Budán vagy a korábban fővárosi szerepkört betöltő Pozsonyban. Számottevően meghaladta a város népessége Debrecenét, többszöröse volt Győrének, Pécsének. A Trianon előtti Magyarországon Szeged mellett Szabadka is előzte az ország többi vidéki városát.

Szomorú fejlemény, hogy a századforduló kilenc legnépesebb vidéki városa közül két évtized múltán a trianoni szerződés hatot más országhoz csatolt.

A város területi nagysága a XX. század közepéig lényegében változatlan maradt. Ezt követően a közigazgatási határok többszöri módosítása erősen torzítja a népesség alakulását. A század közepi kiugróan nagy visszaesést a rendkívül nagy tanyavilág leválasztása, a város korábbi területén 9 önálló község létrehozása okozta.

Nem itt születtek

Két évtizeddel később öt, Szegeddel határos, lassan egybeépülő – és nem a korábbi tanyavilághoz tartozó – falut közigazgatásilag Szegedhez csatoltak. Ez az átszervezés viszont 27 ezer fővel növelte a város népességét. Később közülük Algyő elvált Szegedtől.

1960 után korábban sohasem tapasztalt urbanizáció következett be. Az erőszakos téeszesítés hatására a falusi népesség jó része elhagyta a mezőgazdaságot, sokan a falut is, és tömegesen megindultak a városok felé. Ott az erőltetett iparosítás munkalehetőséget biztosított számukra. Három évtized alatt döntően bevándorlásból 60 ezer fővel gyarapodott Szeged népessége.

Jól érzékelteti a bevándorlás jelentőségét a szegedi népességnövekedésben, hogy a legutóbbi népszámlálás szerint a város lakónépességének csak 54 százaléka született Szegeden, a többiek nem őshonosak, máshonnan költöztek ide.

A nem helyben született 77 ezer lakosból a legtöbben Makóról és Hódmezővásárhelyről érkeztek Szegedre.

Miközben a 2011-es népesség közel fele bevándorló, a város népességmegtartó képessége gyenge volt. Szülötteinek egyharmada az ország más településén találta meg boldogulását, sok ezren külföldre távoztak.

– Szeged vonzereje az ipar 1990-es évekbeli összeomlását követően visszaesett, és napjainkig alacsony szintű – állapította meg a szakember.

Trianon következménye

Az egykori Magyar Királyság sokáig Budapest utáni második legnépesebb városát az elmúlt században – miközben megduplázta népességét! – a Kárpát-medence kilenc városa is megelőzte. Másutt ennél is jelentősebb volt a növekedés.

Milyen okokra vezethető vissza Szeged lemaradása a térség számos, korábban kisebb városától? A trianoni szerződés következményeinek, a határon túlra került városok etnikai összetételének megváltoztatását célzó fejlesztéseknek is szerepük volt ebben. A „visszacsúszáshoz” Szeged korábbi súlyához méltatlan állami gazdaságpolitikának is sok köze volt.

A második világháború utáni osztogatásból Szeged rosszul jött ki, abból a korból nem látunk sikeres, kimutathatóan népességgyarapodást generáló nagyberuházásokat. Ebben az időszakban városunkat az állami erőforrásosztás következtében megelőzte Miskolc és Debrecen, miközben az ország több városa is gyorsabb fejlődési pályára állt.

A helyzet a rendszerváltozás után sem javult. Egyetlen kormányzati ciklusban sem volt tapasztalható törekvés a korábban elhibázott szegedi iparfejlesztés korrekciójára, egyetlen világcég, egyetlen komoly nagyüzem nem került Szegedre, miközben számos hazai város fejlesztése meghaladta Szegedét. Például Győré, Debrecené, Kecskemété, de ennél hosszabb a lista…