Gyermekszületésben növekedési rekorder volt megyénk az idei első félévben

2021.11.24. 11:30

Emelkedett a halálozások száma az előző évekhez képest

Magyarországon a koronavírus-járvány hatása a népmozgalmi folyamatok közül főleg a halálozások számának alakulásán volt mérhető, ami felgyorsította a természetes fogyást. Születéseknél a legnagyobb mértékű, 12 százalékos növekedést Csongrád-Csanád megyében regisztrálták, ami nálunk valamit javított a helyzeten.

Kovács András

Fotós: Balogh Zoltán

Idén az I. félévben hazánkban összesen 79 ezer 844 halálozás történt, ami 15 ezerrel, 23 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az elhunytak számának emelkedése az idei első hat hónapban március–áprilisban volt a legnagyobb mértékű, 50 százalékos, ezt követően a halálozások görbéje fokozatosan az előző évek átlagához közelített.

Csongrád-Csanád megyében az első félévében összesen 3235 ember hunyt el, a halálozások száma 23 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A koronavírus-járvány harmadik hulláma során a legtöbb halálos áldozatot követelő március–áprilisban nálunk az országosnál valamelyest kisebb mértékben, 48 százalékkal emelkedett az elhunytak száma.

Mínusz 1515

Az év első hat hónapjában az országban 44 ezer 69 gyermek született, 280-nal, azaz 0,6 százalékkal kevesebb, mint 2020 azonos időszakában. Miután a születések száma kismértékben csökkent, a halálozásoké viszont jelentősen emelkedett, a természetes fogyás a 2020. január–júniusi 20 ezer 421-gyel szemben 35 ezer 775 volt, ami 75 százalékos emelkedés.

Megyénkben a születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 1515-tel csökkentette a megye év elején még 395,6 ezres lakónépességét, ez a veszteség 38 százalékkal haladta meg a 2020. I. félévit. A természetes fogyás népességre vetített 7,7 ezrelékes megyei értéke magasabb volt az országos 7,4 ezreléknél – derül ki a KSH összesítéséből.

Plusz 1720

A halálozások számának jelentős emelkedése az ország valamennyi megyéjére és a fővárosra is jellemző volt.

Nógrád és Somogy megyében történt a legnagyobb mértékű, 48, illetve 41 százalékos növekedés. Jász-Nagykun-Szolnok, Zala, Heves, Békés megyében, valamint a fővárosban ez 20 százalék alatt maradt.

A születések száma az ország egyes térségeiben eltérően alakult: 11 megyében több, 8 megyében és a fővárosban kevesebb újszülött jött világra, mint 2020 első félévében. A legnagyobb mértékű, 12 százalékos növekedést Csongrád-Csanád megyében regisztrálták – ez 1720 csöppséget jelent –, de Veszprém is alig maradt el tőlünk dinamikában. A csökkenő születésszámú térségek közül Budapesten esett vissza a szám a legnagyobb mértékben, több mint 7 százalékkal.

Kétszer 1335

A születések és a halálozások egyenlege valamennyi megyében és Budapesten is népességfogyást eredményezett. Ez az országos átlagot meghaladóan gyorsult 8 megyében, közülük Szabolcs-Szatmár-Beregben háromszorosára, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron megyében két és félszeresére emelkedett természetes fogyás az egy évvel korábbihoz képest.

2021 első félévében 31 ezer 765 pár kötött házasságot hazánkban, ötödével több, mint egy évvel korábban. Az esküvők száma az ország valamennyi megyéjében emelkedett, a legkisebb 8 százalékos növekedés a fővárosban történt. Csongrád-Csanád megyében ez idő alatt 1335 pár mondta ki a boldogító igent, a növekedés az országos 20 százalékkal megegyező dinamikájú.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában